← Összes tétel
1. tétel Európai uniós jog

Az alapszerződések

Az Európai Unió alapszerződései és az általuk bevezetett intézményi és stratégiai változások

Joganyag: EUSZ és EUMSZ; különösen EUSZ 1., 6., 13., 47–50. cikk.

Felelési sorrend

A gazdasági integrációtól a politikai unióig: Párizs → Róma → intézményi egyesítés → Egységes Európai Okmány → Maastricht → Amszterdam → Nizza → Lisszabon.

Az alapító szerződések

  • Párizsi Szerződés: aláírás 1951. április 18.; hatálybalépés 1952. július 23. Létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). A szén- és acéltermelés közös ellenőrzése a békét és a gazdasági együttműködést szolgálta. Intézményei: Főhatóság, Különleges Minisztertanács, Közgyűlés, Bíróság. Ötven évre kötötték; 2002. július 23-án lejárt.
  • Római Szerződések: aláírás 1957. március 25.; hatálybalépés 1958. január 1. Az egyik az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), a másik az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) hozta létre.
  • Az EGK célja közös piac, vámunió, az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása, valamint közös szakpolitikák, például agrár- és kereskedelempolitika. A gazdasági integráció már általános, nem csupán ágazati.
  • Az Euratom a nukleáris energia békés felhasználását, kutatását és ellátásbiztonságát szolgálja. Szerződése ma is külön hatályos; Lisszabon nem olvasztotta be az EU-ba.
  • Egyesítési Szerződés: aláírás 1965. április 8.; hatálybalépés 1967. július 1. A három Közösség egységes Tanácsot és Bizottságot kapott. A Közgyűlés és a Bíróság már korábban közös volt. A szervezetek jogi különállása ekkor még fennmaradt.

A belső piac felé

  • Az 1970-es és 1975-ös költségvetési szerződések erősítették a Parlament költségvetési és ellenőrzési szerepét; az utóbbi létrehozta a Számvevőszéket. Az első közvetlen EP-választás 1979-ben volt.
  • Egységes Európai Okmány: aláírás 1986. február 17. és 28.; hatálybalépés 1987. július 1. Cél: a belső piac megvalósítása 1992 végéig. Kiterjesztette a minősített többségi döntést; bevezette az együttműködési eljárást, és egyes ügyekben az EP hozzájárulását.
  • Új hangsúlyok: gazdasági és társadalmi kohézió, környezetvédelem, kutatás; az európai politikai együttműködés szerződéses rögzítése. Megteremtette az Elsőfokú Bíróság létrehozásának lehetőségét.

Maastricht és a három pillér

  • Maastrichti Szerződés: aláírás 1992. február 7.; hatálybalépés 1993. november 1. Létrejött az Európai Unió; az EGK neve Európai Közösségre változott.
  • I. pillér: Európai Közösségek, alapvetően szupranacionális működés. II. pillér: közös kül- és biztonságpolitika. III. pillér: bel- és igazságügyi együttműködés; a két utóbbi alapvetően kormányközi jellegű.
  • Bevezette az uniós polgárságot, a gazdasági és monetáris unió menetrendjét és az együttdöntést; megerősítette a szubszidiaritás elvét. Létrejött az ombudsman tisztsége és a Régiók Bizottsága.

Amszterdam és Nizza

  • Amszterdami Szerződés: aláírás 1997. október 2.; hatálybalépés 1999. május 1. A vízum-, menekültügyi és bevándorlási politika, valamint a polgári igazságügyi együttműködés jelentős része közösségi keretbe került. A harmadik pillér rendőrségi és büntetőügyi igazságügyi együttműködésre szűkült.
  • Beépítette a schengeni vívmányokat az uniós keretbe; bővítette az együttdöntést; intézményesítette a megerősített együttműködést. Kiemelte a foglalkoztatást és az alapértékek védelmét.
  • Nizzai Szerződés: aláírás 2001. február 26.; hatálybalépés 2003. február 1. A nagy bővítésre készítette fel az intézményrendszert: tanácsi szavazatsúlyok, bizottsági összetétel, parlamenti mandátumok, bírósági szervezet. Tovább bővült a többségi döntés és az együttdöntés.

Lisszabon és a mai szerkezet

  • Lisszaboni Szerződés: aláírás 2007. december 13.; hatálybalépés 2009. december 1. Módosító szerződés: nem váltotta fel egyetlen alkotmánnyal a korábbi szerződéseket.
  • Az EUSZ és EUMSZ azonos jogi értékű; az EU az Európai Közösség helyébe lépett és annak jogutódja lett. Kifejezett jogi személyiséget kapott; megszűnt a hárompilléres szerkezet, de a KKBP külön szabályai megmaradtak.
  • Az együttdöntés neve rendes jogalkotási eljárás lett. Bővült az EP szerepe; a Tanácsban megjelent a kettős többség. Az Európai Tanács és az EKB uniós intézménnyé vált.
  • Új tisztség az Európai Tanács állandó elnöke; a főképviselő egyúttal a Bizottság alelnöke. A Charta a Szerződésekkel azonos jogi kötőerőt kapott. Erősödött a nemzeti parlamentek szerepe; megjelent a polgári kezdeményezés és a kifejezett kilépési szabály.

Vizsgán megkülönböztetendő

Az EU-t létrehozó szerződés Maastricht, a pilléreket megszüntető Lisszabon. A 2004-ben aláírt alkotmányszerződés nem lépett hatályba. Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott.

Önellenőrzés: Mi az Egységes Európai Okmány fő célja? Mit vitt át Amszterdam közösségi keretbe? Mi maradt különleges Lisszabon után?

Források: [1] és [2].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.