← Összes tétel
15. tétel Európai uniós jog

Jogalkotási és egyéb aktusok

Jogalkotási és nem jogalkotási aktusok elhatárolása; az Unió egyéb jogforrásai

Joganyag: EUMSZ 288–292., 296. cikk; kapcsolódóan 297. cikk.

Felelési sorrend

Forma és eljárás különbsége → jogalkotási aktus → felhatalmazott és végrehajtási aktus → soft law és egyéb források.

Két külön osztályozás

Forma: rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény (EUMSZ 288).

Elfogadási eljárás: jogalkotási vagy nem jogalkotási. A rendelet, irányelv vagy határozat elnevezésből önmagában nem következik a besorolás.

Jogalkotási aktus EUMSZ 289

Jogalkotási eljárásban elfogadott aktus.

  • Rendes eljárás: az EP és a Tanács közösen dönt, főszabály szerint a Bizottság javaslatára.
  • Különleges eljárás: a Szerződések által meghatározott esetben egyik intézmény fogadja el a másik közreműködésével.
  • A jogalap határozza meg, mely eljárás alkalmazandó. A politikai jelentőség vagy általános hatály önmagában nem elég a jogalkotási minősítéshez.

Felhatalmazáson alapuló aktus EUMSZ 290

Jogalkotási aktus felhatalmazhatja a Bizottságot általános hatályú, nem jogalkotási aktus elfogadására, amely az alapaktus nem alapvető elemeit kiegészíti vagy módosítja.

  • A felhatalmazás célját, tartalmát, alkalmazási körét és időtartamát az alapaktusnak kifejezetten meg kell határoznia.
  • Alapvető elemek nem delegálhatók; ezekről a jogalkotónak kell döntenie.
  • Az EP vagy a Tanács visszavonhatja a felhatalmazást; az aktus hatálybalépését kifogásuk hiányához lehet kötni.
  • E jogok gyakorlásához az EP tagjainak többsége, a Tanács minősített többsége kell. A pontos kontrollrendszert az alapaktus rögzíti.
  • Az aktus címében szerepelnie kell a felhatalmazáson alapuló megjelölésnek.

Végrehajtási aktus EUMSZ 291

Főszabály szerint a tagállamok végrehajtják az uniós kötelező aktusokat. Ha egységes végrehajtási feltételek szükségesek, az alapaktus a Bizottságra, indokolt különleges esetekben vagy meghatározott KKBP-ügyekben a Tanácsra ruház hatáskört.

A Bizottság végrehajtását a tagállamok a rendeleti szabályok szerinti bizottsági eljárásokban, a komitológia keretében ellenőrzik. Az aktus címében a végrehajtási jellegre utalni kell.

Megjegyzendő különbség

290: nem alapvető szabály módosítása vagy kiegészítése; általános hatály; Bizottság; EP–Tanács kontroll.

291: az alapaktus egységes végrehajtása; nem lehet a kapott végrehajtási felhatalmazást szabálymódosításra használni; tagállami kontroll.

Egyéb nem jogalkotási aktusok

Nem minden nem jogalkotási aktus a 290. vagy 291. cikken alapul. A Szerződések közvetlenül is adhatnak aktusalkotási jogot, például egyes bizottsági versenyjogi vagy intézményi határozatokhoz.

A KKBP-ben jogalkotási aktus nem fogadható el, bár az ott hozott határozatok kötelezőek lehetnek. A jogalkotási jelleg hiánya nem azonos a kötelező erő hiányával.

Ajánlás és vélemény

Az EUMSZ 288. cikke szerint nem kötelezők.

  • Ajánlás: javasolt magatartás vagy szakpolitikai irány. Az EUMSZ 292. cikke meghatározza az ajánlás elfogadásának intézményi szabályait.
  • Vélemény: intézményi álláspont vagy értékelés.
  • Nem teremtenek önmagukban ugyanúgy kikényszeríthető kötelezettséget, mint egy rendelet.
  • A jogalkalmazó nem hagyhatja őket minden esetben figyelmen kívül: értelmezési segítséget adhatnak, különösen az őket megvalósító nemzeti vagy más uniós szabályoknál.

Atipikus aktusok és soft law

  • Közlemények, iránymutatások, közleménybe foglalt keretszabályok: egységes igazgatási gyakorlatot és kiszámíthatóságot szolgálhatnak.
  • Zöld könyv: konzultációt indít; fehér könyv: cselekvési vagy szabályozási javaslatot mutat be. Önmagukban nem jogalkotási aktusok.
  • Állásfoglalások, következtetések, cselekvési programok: rendszerint politikai vagy szervezeti funkció.
  • Intézményközi megállapodás: az EP, a Tanács és a Bizottság együttműködését rendezi; az EUMSZ 295. cikke szerint kötelező jellegű is lehet.
  • Eljárási szabályzat: intézményi működést rendez, meghatározott körben kötelező.

A tényleges joghatást mindig a tartalom, jogalap és elfogadás alapján kell megítélni. Egy közleménynek nevezett aktus is felülvizsgálható lehet, ha önálló, kötelező joghatást vált ki.

Egyéb jogforrási elemek

Az uniós nemzetközi megállapodások a jogrend részei. Az általános jogelvek jogszerűségi mércék; az EUB ítéletei kötelező értelmezési és érvényességi döntésekkel formálják az uniós jogot. A jogszokás szerepe szűk, nem térhet el a Szerződések kötelező intézményi és hatásköri szabályaitól.

Indokolás és aktusválasztás EUMSZ 296

Ha a Szerződések nem jelölik meg az aktus típusát, az intézmény esetenként választ, az alkalmazandó eljárás és arányosság figyelembevételével. A jogi aktusokat indokolni kell, hivatkozva az előírt javaslatokra, kezdeményezésekre, ajánlásokra és véleményekre.

Önellenőrzés: Miért lehet egy rendelet nem jogalkotási? Ki kap felhatalmazást a 290. cikk alapján? Kötelező-e minden intézményközi megállapodás?

Források: [1], [2] és [5].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.