← Összes tétel
13. tétel Európai uniós jog

Rendelet és határozat

A rendelet és a határozat jellemzői, joghatásai és viszonyuk a nemzeti joghoz

Joganyag: EUMSZ 288. és 297. cikk; kapcsolódóan 299. cikk.

Felelési sorrend

Rendelet három ismérve → alkalmazhatóság és hatály → nemzeti jog → határozat → kihirdetés és jogvédelem.

A rendelet három fogalmi eleme

Az EUMSZ 288. cikke szerint a rendelet általános hatállyal bír, teljes egészében kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó.

  • Általános hatály: objektíven meghatározott helyzetekre és általánosan körülírt személyi körre vonatkozik; nem pusztán egy konkrét ügyet rendez.
  • Teljes egészében kötelező: céljai és rendelkezései egyaránt kötnek. A tagállam nem válogathat a számára megfelelő szabályok között.
  • Közvetlenül alkalmazandó: az uniós aktus saját jogán, külön nemzeti átültetés nélkül alkalmazandó. A hatálybalépését nem szabad tagállami befogadó törvényhez kötni.

Mit nem jelent a közvetlen alkalmazhatóság

  • Nem szükségképpen tesz minden cikket közvetlen hatályúvá. Magánszemély közvetlenül azt a normát hívhatja fel, amely kellően pontos és feltétlen, alkalmas egyedi jogvita eldöntésére.
  • Nem zár ki minden tagállami intézkedést. A rendelet előírhat nemzeti hatóságkijelölést, eljárási szabályt, ellenőrzést vagy szankciót; ezek nem átültetik, hanem végrehajtják a rendeletet.
  • Nem jelenti, hogy a teljes szabályozás mindig minden tagállamban azonos tényleges hatállyal működik: a Szerződések és jegyzőkönyvek részvételi eltérései figyelembe veendők.

A rendelet és a nemzeti jog

  • A tagállam nem módosíthatja, nem korlátozhatja és nem teheti hatálytalanná a rendeletet saját jogszabályával.
  • A nemzeti újrakihirdetés nem rejtheti el a rendelkezések uniós eredetét és joghatásait; a kötelező átültetés követelménye a rendelettel összeegyeztethetetlen.
  • Az ellentétes nemzeti rendelkezést a jogalkalmazó az alkalmazandó közvetlen hatályú uniós norma elsőbbsége alapján mellőzi. Ez nem a nemzeti jogszabály uniós bírósági megsemmisítése.
  • A rendelet rendelkezései a feltételek teljesülése esetén vertikális és horizontális jogvitákban is felhívhatók.

Példa és megjegyzendő

Egy rendeletben pontosan meghatározott jogosultságra a jogosult a nemzeti bíróság előtt hivatkozhat. Ha viszont a rendelet a szankciórendszer kialakítását a tagállamra bízza, ahhoz nemzeti végrehajtási szabály szükséges.

Közvetlen alkalmazhatóság = nincs átültetés. Közvetlen hatály = a konkrét norma közvetlenül felhívható.

A határozat fogalma

A határozat teljes egészében kötelező. Ha megjelöli a címzettjeit, csak azokra kötelező. Címzettje lehet tagállam, vállalkozás vagy más természetes, illetve jogi személy.

  • Címzettel rendelkező határozat például egy vállalkozással szembeni versenyjogi bírság vagy egy tagállamot érintő támogatási határozat.
  • Lisszabon óta a 288. cikk kifejezetten teret ad címzett nélküli határozatnak is; például intézményi vagy szervezeti döntésnek.
  • A kötelező joghatás és a tartalom döntő, nem önmagában az aktus elnevezése.

A határozat joghatásai

  • A címzettnek az előírt kötelezettséget teljesítenie kell; nem választhatja szabadon az elérendő eredményt.
  • A tagállamnak címzett határozat pontos és feltétlen rendelkezésére az egyén adott esetben a tagállammal szemben hivatkozhat. Az uniós határozat nem terhelhet automatikusan kötelezettséggel olyan magánszemélyt, aki nem címzettje.
  • A magánszemélynek címzett határozat egyedi jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg. Joghatása nem az irányelv átültetési rendszerét követi.
  • Nem állami szereplőre pénzfizetési kötelezettséget előíró tanácsi, bizottsági vagy EKB-aktus az EUMSZ 299. cikke szerint végrehajtható lehet. A végrehajtás nemzeti eljárási szabályok szerint történik, a szerződéses ellenőrzési kerettel.

Kihirdetés értesítés hatálybalépés

Jogalkotási aktusok: az EP és Tanács elnöke vagy az elfogadó intézmény elnöke írja alá; a Hivatalos Lapban kihirdetik őket.

Nem jogalkotási aktusok közül: a rendeleteket és a címzett nélküli határozatokat szintén kihirdetik. A címzetthez szóló határozatot közlik a címzettel.

  • Kihirdetés esetén az aktus a benne megjelölt napon, ennek hiányában a kihirdetés utáni huszadik napon lép hatályba.
  • A címzettnek szóló határozat értesítéssel hatályosul.
  • A hatálybalépés időpontja eltérhet az alkalmazás kezdőnapjától; ezt mindig az aktus záró rendelkezéseiben kell ellenőrizni.

Jogalkotási vagy nem jogalkotási

Rendelet és határozat egyaránt lehet jogalkotási, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktus a megfelelő feltételekkel. A forma nem dönti el az eljárási besorolást.

Jogvédelem és önellenőrzés

Uniós bírósági megsemmisítési kereset vagy nemzeti perben érvényességi előzetes döntés merülhet fel. A nemzeti bíróság uniós aktust önállóan nem nyilváníthat érvénytelennek.

Kérdések: Lehet-e a rendelethez nemzeti végrehajtási szabály? Van-e címzett nélküli határozat? Mikor jelentős az értesítés és mikor a kihirdetés?

Források: [1], [2] és [5].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.