← Összes tétel
17. tétel Európai uniós jog

Közvetlen és közvetett hatály

Az alapszerződések, rendeletek és irányelvek közvetlen hatálya; a közvetett hatály

Joganyag: EUMSZ 288. cikk; C-26/62, C-41/74, C-152/84, C-106/89.

Felelési sorrend

Fogalom és feltételek → vertikális és horizontális hatály → szerződés és rendelet → irányelv → konform értelmezés.

A közvetlen hatály

Az uniós jogi norma alapján az egyén a nemzeti bíróság vagy hatóság előtt közvetlenül érvényesíthet jogot, és a jogalkalmazó erre alapíthatja döntését.

A norma legyen kellően pontos, egyértelmű és feltétlen. Ne igényeljen olyan további mérlegelő normalkotást, amely nélkül az egyéni jogosultság vagy kötelezettség nem állapítható meg.

A teljes aktus helyett az adott rendelkezést kell vizsgálni. Ugyanabban az aktusban lehet közvetlen hatályú és nem ilyen cikk.

Vertikális és horizontális viszony

  • Vertikális: magánszemély és állam vagy állami szerv közötti jogvita.
  • Horizontális: magánszemélyek közötti jogvita.
  • Az irányelvnél az egyén állammal szembeni hivatkozása megengedett lehet; az állam nem fordíthatja meg ezt saját átültetési mulasztása ellenére.

Alapszerződések

A szerződéses norma a tartalmi feltételek teljesülése esetén közvetlen hatályú.

Van Gend en Loos – C-26/62, 1963: a vámemelés tilalmára a vállalkozás hivatkozhatott. A jogok nemcsak kifejezett jogosultságként, hanem pontos állami tilalomból is származhatnak.

Egyes szerződéses normák horizontálisan is alkalmazhatók; például az egyenlő díjazás szabálya magánmunkáltatóval szemben (Defrenne). Nem minden szerződéses szabálynak van minden irányban közvetlen hatálya.

Rendeletek

A rendelet közvetlenül alkalmazandó, nem kell átültetni. Kellően pontos és feltétlen rendelkezései vertikálisan és horizontálisan is közvetlen hatályúak lehetnek.

A nemzeti végrehajtási feladat szükségessége nem teszi az egész rendeletet közvetlen hatály nélkülivé; a konkrét norma végrehajthatósága döntő.

Az irányelv külön feltétele

Az átültetési határidő lejárt, az átültetés elmaradt vagy hibás, és a felhívott cikk kellően pontos, feltétlen.

Az irányelv hatálybalépése önmagában még nem hozza létre a mulasztó tagállammal szembeni ilyen hivatkozási lehetőséget.

Van Duyn – C-41/74, 1974: az irányelv kötelező jellege és hatékony érvényesülése indokolja, hogy alkalmas rendelkezésére az egyén hivatkozhasson.

Az irányelv horizontális korlátja

Marshall – C-152/84, 1986: az egyenlő bánásmódi irányelv állami egészségügyi munkáltatóval szemben felhívható. Az állam munkáltatói minőségben sem használhatja ki saját mulasztását.

A Bíróság szerint irányelv önmagában nem róhat kötelezettséget egy magánszemélyre. Ezért magánmunkáltatóval szemben nem ugyanez a közvetlen jogalap.

Az állam tág fogalma

Nem csak minisztérium vagy hatóság. Ide tartozhatnak állami ellenőrzés alatt álló szervezetek, illetve közérdekű feladattal és különleges jogosítványokkal felruházott szervek az esetjogi feltételek szerint. A szervezet magánjogi formája önmagában nem zárja ki az állami jellegét.

Közvetett hatály és Marleasing

Marleasing – C-106/89, 1990: két magántársaság jogvitája. A nemzeti bíróság a nemzeti jogot az irányelv szövegének és céljának fényében, lehetőségei szerint köteles értelmezni.

  • A kötelezettség a nemzeti jog egészére, az irányelv előtt és után alkotott szabályokra is kiterjed.
  • Horizontális ügyben is érvényesülhet, mert az alkalmazott norma továbbra is az értelmezett nemzeti jog.
  • A teljes konform értelmezési kötelezettség az átültetési határidő lejártától áll fenn; előtte is tilos komolyan veszélyeztetni az előírt eredményt.
  • Határa a contra legem értelmezés, a jogbiztonság és visszaható hatály tilalma. Nem alapíthat vagy súlyosbíthat büntetőjogi felelősséget pusztán a nem átültetett irányelv.

Külön alapjogi jogalap

Bizonyos általános jogelvek vagy kellően önálló chartabeli jogok magánfelek közötti ügyben is követelhetik az ellentétes nemzeti norma mellőzését. Ez nem az irányelv horizontális közvetlen hatálya, és nem minden Charta-cikkre igaz.

A Mangold-ügy az életkor szerinti diszkrimináció tilalmát általános jogelvként érvényesítette; ezt a 19. tétel tárgyalja.

Az alkalmazás gyakorlati sorrendje

1. Az ügy az uniós jog alkalmazási körében van-e?

2. A konkrét norma közvetlen hatályú-e, és a jogviszony vertikális vagy horizontális?

3. Lehetséges-e a nemzeti jog konform értelmezése?

4. Ha a jogosult így nem kap védelmet, fennállnak-e a tagállami kárfelelősség feltételei?

Kétség esetén előzetes döntéshozatal kérhető a releváns uniós jog értelmezésére vagy az aktus érvényességére.

Önellenőrzés

Miben különbözik a rendelet alkalmazhatósága és közvetlen hatálya? Miért állami a Marshall jogviszonya? Hogyan hathat egy irányelv magánfelek ügyére horizontális közvetlen hatály nélkül?

Források: [1], [5] és [6].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.