← Összes tétel
18. tétel Európai uniós jog

Uniós polgárság és kezdeményezés

Az uniós polgárság, a hozzá kapcsolódó jogok és az európai polgári kezdeményezés

Joganyag: EUMSZ 20–25. cikk; EUSZ 9., 11. cikk (4); 2019/788/EU rendelet; a tételsor hét kijelölt ügye.

Felelési sorrend

Polgárság fogalma → jogok → történeti változások → Chen és Rottmann → kezdeményezés → Izsák–Dabis és Minority SafePack.

Fogalom és jogállás

Uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. Az uniós polgárság a nemzeti állampolgárságot kiegészíti, nem helyettesíti.

Az állampolgárság megszerzését és elvesztését a tagállami jog rendezi, de az uniós joggal összefüggő következményeknél az uniós követelmények, különösen az arányosság is érvényesülnek.

A polgársághoz kapcsolódó jogok

  • Szabad mozgás és tartózkodás a tagállamokban, a Szerződések és végrehajtási szabályok feltételeivel. Nem feltétlen és nem korlátozhatatlan jogosultság.
  • Választójog és választhatóság a lakóhely szerinti másik tagállamban a helyhatósági és EP-választáson, az állampolgárokkal azonos feltételekkel. Nem általános jog a tagállami országgyűlési választáson.
  • Diplomáciai és konzuli védelem harmadik államban, ahol a saját tagállamnak nincs képviselete, más tagállam képviseletétől, annak állampolgáraival azonos feltételekkel.
  • Petíciós jog az EP-hez, fordulás az ombudsmanhoz.
  • Az uniós intézményekkel és meghatározott szervekkel a Szerződések nyelveinek egyikén való kapcsolattartás és ugyanazon nyelvű válasz.
  • Az európai polgári kezdeményezésben részvétel; az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma a szerződéses alkalmazási körben.

A tartózkodás részletes feltételeit többek között a 2004/38/EK irányelv rendezi; a gazdasági aktivitás, megfelelő források és egészségbiztosítás szerepe a helyzettől és időtartamtól függ.

Az alapszerződések fejlődése

  • Maastricht: létrehozta az uniós polgárságot és fő jogosultságait.
  • Amszterdam: kifejezetten rögzítette a nemzeti állampolgárságot kiegészítő jelleget, és erősítette a nyelvi kapcsolattartási jogot.
  • Lisszabon: a demokratikus részvétel és a polgári kezdeményezés hangsúlyosabb lett; a Charta kötelező ereje erősítette a jogvédelmet.

A jogok további bővítése

Az EUMSZ 25. cikk szerint a Tanács különleges eljárásban, egyhangúlag, az EP egyetértésével megerősítheti vagy kiegészítheti a 20. cikk (2) szerinti jogokat. Hatálybalépéshez tagállami alkotmányos jóváhagyás is kell.

Chen C-200/02 2004

Egy ír állampolgár kiskorú gyermek az Egyesült Királyságban élt, harmadik országbeli édesanyja gondozásával.

A gyermek elegendő forrás és egészségbiztosítás mellett tartózkodási joggal rendelkezhet; a forrásoknak nem kell személyesen a gyermek saját vagyonából származniuk. A tényleges gondozó szülő származékos tartózkodási joga szükséges lehet ahhoz, hogy a gyermek jogát ténylegesen gyakorolja.

Kulcs: a kiskorúság és a szülő harmadik országbeli állampolgársága nem teszi a polgársági jogot hatástalanná.

Rottmann C-135/08 2010

Csalárd honosítás miatt német állampolgárság visszavonása; ez az eredeti állampolgárság korábbi elvesztése miatt az uniós polgárság elvesztésével járhatott.

A visszavonás nem eleve tilos, de arányossági vizsgálat szükséges az uniós polgárság következményeire is. Vizsgálandó például a csalás súlya, az eltelt idő, az érintett helyzete és az eredeti állampolgárság visszaszerzésének lehetősége.

Kulcs: tagállami állampolgársági hatáskör, uniós jogi korlátokkal.

Az európai polgári kezdeményezés lényege

Uniós polgárok felhívhatják a Bizottságot, hogy hatáskörén belül nyújtson be a Szerződések végrehajtásához szükséges jogi aktusra javaslatot.

Legalább egymillió támogató, legalább a tagállamok egynegyedéből, a 27 tagállamos EU-ban legalább hétből; az érintett országokban minimumküszöb is van. Az országonkénti minimum a tagállamban választott EP-képviselők száma × az EP összlétszáma, a kezdeményezés regisztrációjakor.

A jelenlegi eljárás fő pontjai

  • Szervezői csoport: legalább hét uniós polgár, hét különböző tagállami lakóhellyel; az EP-választási életkort el kell érniük. Az EP-képviselő e minimális létszámba nem számít.
  • Nyilvántartásba vétel: a kezdeményezés nem eshet nyilvánvalóan kívül a Bizottság javaslattételi hatáskörén; nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy az uniós értékekkel ellentétes. Részleges regisztráció is lehetséges.
  • Támogató nyilatkozatok gyűjtése: főszabály szerint 12 hónap, a regisztrációtól számított legfeljebb hat hónapon belül választott kezdőnaptól.
  • A támogatók főszabály szerint EP-választási korú uniós polgárok; a tagállam 16 évre is csökkentheti a támogathatósági életkort.
  • Hatósági ellenőrzés és igazolás; benyújtás a Bizottsághoz; szervezőkkel találkozó és parlamenti nyilvános meghallgatás. A Bizottság főszabály szerint hat hónapon belül indokolt választ ad.

A sikeres kezdeményezés nem kötelezi a Bizottságot jogalkotási javaslat benyújtására.

Izsák és Dabis T-529/13 és C-420/16 P

A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” kezdeményezés nyilvántartásba vételét a Bizottság elutasította.

  • T-529/13, 2016: a Törvényszék elutasította az elutasító döntés elleni keresetet.
  • C-420/16 P, 2019: a Bíróság hatályon kívül helyezte a törvényszéki ítéletet és megsemmisítette a bizottsági döntést.
  • A regisztráció során nem a kezdeményezés végleges szakpolitikai megalapozottságát kell bizonyítani; azt kell vizsgálni, hogy nyilvánvalóan kívül esik-e a lehetséges bizottsági javaslattételi hatáskörön.
  • A szervezőktől nem követelhető a nyilvántartási szakaszban a kezdeményezés alapját képező minden tényállítás teljes bizonyítása.

Kulcs: a demokratikus részvételt megkönnyítő, nem túlzottan szigorú regisztrációs kontroll.

Minority SafePack T-646/13

A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó kezdeményezés eredeti nyilvántartásba vételét a Bizottság megtagadta.

A Törvényszék 2017-ben megsemmisítette a döntést: az indokolás nem tette megállapíthatóvá, mely javaslatok és milyen okból estek a Bizottság hatáskörén kívül.

Kulcs: érdemi, konkrét indokolási kötelezettség; az elutasítás nem alapulhat általános kijelentésen.

Minority SafePack T-391/17 és C-899/19 P

A Bizottság ezután a kezdeményezés kilenc elemét részlegesen regisztrálta; ezt Románia támadta.

  • T-391/17, 2019: a Törvényszék elutasította a regisztráció megsemmisítését kérő keresetet.
  • C-899/19 P, 2022: a Bíróság elutasította Románia fellebbezését; a részleges regisztráció fennmaradt.
  • Az általános kisebbségvédelmi cél nem zárja ki, hogy egy konkrét intézkedés meglévő uniós jogalaphoz, például kulturális vagy más szakpolitikai hatáskörhöz kapcsolódjon.
  • A regisztráció nem előlegezi meg a későbbi javaslat jogalapját vagy jogszerűségét, és nem ígéret az összes kért szabály megalkotására.

Vizsgán megkülönböztetendő

Petíció: egyénileg is benyújtható az EP-hez. Polgári kezdeményezés: tömeges támogatás után bizottsági megfontolást vált ki. Regisztráció: gyűjtés megkezdését teszi lehetővé. Sikeres gyűjtés: érdemi intézményi választ, nem kötelező jogalkotást eredményez.

Önellenőrzés

Ki az uniós polgár? Mely választásokra vonatkozik a lakóhelyi jog? Miben különbözik a Chen és a Rottmann kérdése? Mi a regisztrációs vizsgálat mércéje, és mire nem kötelez az egymillió aláírás?

Források: [1], [6] és [7].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.