← Összes tétel
19. tétel Európai uniós jog

Diszkrimináció és egyenlőség

A diszkrimináció tilalma és az egyenlő bánásmód; jogterületi megjelenésük

Joganyag: EUMSZ 10., 18–19., 34–37., 45., 49., 54–56., 63., 110., 157. cikk; Defrenne, Bosman, Mangold.

Felelési sorrend

Általános elv → közvetlen és közvetett diszkrimináció → szerződéses jogalapok → jogterületek → három ítélet.

Az egyenlő bánásmód alapja

Az összehasonlítható helyzeteket nem lehet önkényesen eltérően, az eltérő helyzeteket pedig indokolatlanul azonosan kezelni. Megkülönböztetésnél vizsgálni kell a hátrányt, az összehasonlíthatóságot, a védett tulajdonságot és a lehetséges igazolást.

  • Közvetlen diszkrimináció: a hátrányos különbség kifejezetten a védett tulajdonságon alapul, például nem vagy állampolgárság.
  • Közvetett diszkrimináció: látszólag semleges feltétel sajátosan hátrányos helyzetbe hoz egy védett csoportot; például a lakóhely vagy kizárólag belföldön megszerezhető gyakorlat követelménye.
  • Igazolás csak az adott szabályozási rendszerben megengedett feltételekkel: legitim cél, alkalmasság, szükségesség és arányosság. A közvetlen megkülönböztetés kimentése szűkebb lehet.

EUMSZ 10 18 és 19

  • 10. cikk: szakpolitikái és tevékenységei során az EU küzd a nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor és szexuális irányultság szerinti diszkrimináció ellen. Horizontális szakpolitikai követelmény.
  • 18. cikk: a Szerződések alkalmazási körében, a különös rendelkezések sérelme nélkül tilos az állampolgárság szerinti megkülönböztetés. Nem terjed ki automatikusan minden, uniós kapcsolódás nélküli nemzeti ügyre.
  • 19. cikk: uniós hatáskör keretében intézkedések fogadhatók el a felsorolt védett tulajdonságok szerinti diszkrimináció leküzdésére. Főszabály: egyhangú Tanács, EP-egyetértés, különleges eljárás.

A tilalom megjelenése jogterületenként

  • Munkavállalók: 45. cikk; állampolgársági különbség tilalma a foglalkoztatásban, díjazásban és más feltételekben.
  • Letelepedés és szolgáltatás: 49., 54–56. cikk; más tagállami vállalkozók és társaságok önkényes hátrányának tilalma.
  • Áruk: 34–37. cikk; behozatali akadályok és állami kereskedelmi monopóliumok diszkriminációja.
  • Tőke: 63. cikk; tiltott korlátozások, diszkriminatív befektetési akadályok.
  • Belső adóztatás: 110. cikk; importtermékek hátrányos adóztatásának és versenyző termékek közötti védő jellegű adóknak tilalma.
  • Egyenlő díjazás: 157. cikk; azonos vagy egyenlő értékű munkáért nőknek és férfiaknak egyenlő díjazás.

Másodlagos jog és alapjogi háttér

A 2000/43/EK irányelv a faji vagy etnikai eredet szerinti egyenlő bánásmódot, a 2000/78/EK a foglalkoztatás és munkavégzés körében a vallás, fogyatékosság, kor és szexuális irányultság szerinti tilalmat konkretizálja.

A nő–férfi egyenlőség külön szabályozási rendszerekben is megjelenik. A Charta 20. cikke törvény előtti egyenlőséget, 21. cikke diszkriminációtilalmat rögzít, a Charta alkalmazási körében.

Defrenne C-43/75 1976

Egy női légiutas-kísérő egyenlőtlen díjazása. A férfiak és nők egyenlő díjazásának szerződéses szabálya a bíróság által megállapítható közvetlen diszkriminációnál közvetlen hatállyal bír, magánmunkáltatóval szemben is.

A rendelkezés gazdasági és szociális célú; az egyenlő díjazás nem csupán programjellegű kötelezettség.

Kulcs: a szerződéses egyenlő díjazás horizontális érvényesülése.

Bosman C-415/93 1995

Hivatásos labdarúgó átigazolását akadályozó szabályok és más tagállami játékosokra alkalmazott nemzetiségi korlátok.

  • A hivatásos sport gazdasági tevékenységként az uniós jog hatálya alá tartozhat.
  • A szerződés lejárta utáni, másik tagállami klubba igazoláshoz kapcsolódó átigazolási díj a munkavállalói mozgás akadálya lehet.
  • A klubmérkőzéseken más tagállam polgárainak számát korlátozó kvóták állampolgársági diszkriminációt jelentettek.
  • A nemzeti válogatottak sajátos kérdése nem azonos a klubok munkaerőpiaci korlátaival.

Kulcs: magánszövetségi, kollektív sportszabály sem kerül automatikusan kívül a szabad mozgás előírásain.

Mangold C-144/04 2005

Pontosítás: a tételsorban C-141/04 szerepel; a Mangold helyes száma C-144/04.

Az életkor alapján, széles körben megengedett határozott idejű munkaszerződések hátrányát vizsgálták. Az életkor szerinti diszkrimináció tilalma általános uniós jogelv.

A nemzeti bíróságnak biztosítania kellett e jogelv hatékony érvényesülését, szükség esetén az ellentétes nemzeti szabály mellőzésével, az irányelvi átültetési határidő lejárta előtt is, az uniós alkalmazási körben.

Kulcs: a jogalap az általános jogelv; az ügy nem az irányelv általános horizontális közvetlen hatályát mondta ki.

Vizsgán megkülönböztetendő

Az alapszabadságot sértő korlátozás lehet diszkriminációmentes is. Az akadálytilalom tágabb, mint a megkülönböztetés tilalma. Az állampolgársági tilalom szerződéses hatálya és a 19. cikk védett tulajdonságai külön kérdések.

Önellenőrzés: Mi a semleges feltételen alapuló diszkrimináció? Melyik ügyben alkalmaztak egyenlőségi szabályt magánmunkáltatóval szemben? Mi a Mangold jogalapja?

Források: [1], [3] és [6].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.