← Összes tétel
20. tétel Európai uniós jog

Az alapjogvédelem rendszere

Alapjogvédelem, Alapjogi Charta és az Emberi Jogok Európai Egyezménye

Joganyag: EUSZ 6. cikk; Alapjogi Charta; 2/94. és 2/13. vélemény.

Felelési sorrend

Három jogalap → Charta szerkezete és hatálya → korlátozás → EJEE kapcsolata → csatlakozási vélemények.

Az EUSZ 6 szerinti rendszer

  • Charta: a 2000-ben kihirdetett, 2007-ben kiigazított Charta a Szerződésekkel azonos jogi kötőerővel bír.
  • EJEE-csatlakozás: az EU csatlakozik az Egyezményhez; a csatlakozás nem változtathatja meg az Unió szerződéses hatásköreit.
  • Általános jogelvek: az EJEE-ben biztosított és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból eredő alapjogok az uniós jog általános elvei is.

Az uniós alapjogvédelem korábban bírói jogfejlesztésből alakult ki; a Charta ezt rendszerezte és kötelező szövegbe foglalta.

A Charta szerkezete

Hat anyagi cím és egy alkalmazási cím:

1. Méltóság: emberi méltóság, élet, személyi sérthetetlenség, kínzás és rabszolgaság tilalma.

2. Szabadságok: személyi szabadság, magánélet, adatvédelem, vallás, vélemény, tulajdon, vállalkozás.

3. Egyenlőség: törvény előtti egyenlőség, diszkriminációtilalom, gyermekek, idősek, fogyatékossággal élők jogai.

4. Szolidaritás: munkajogi és szociális jogosultságok, egészség-, környezet- és fogyasztóvédelem.

5. Polgárok jogai: választások, megfelelő ügyintézés, irathozzáférés, petíció, ombudsman, mozgás és konzuli védelem.

6. Igazságszolgáltatás: hatékony jogorvoslat, tisztességes eljárás, ártatlanság, legalitás és ne bis in idem.

7. Általános rendelkezések: hatály, értelmezés, védelem szintje, joggal visszaélés tilalma.

Alkalmazási kör Charta 51

  • Az EU intézményeit, szerveit és hivatalait mindig köti saját uniós tevékenységükben.
  • A tagállamokat csak az uniós jog végrehajtása során, vagyis az uniós jog alkalmazási körében köti.
  • Nem válik minden tagállami alapjogsérelem uniós üggyé. Uniós kapcsolódás nélküli ügyre nem alkalmazható pusztán azért, mert az állam EU-tag.
  • Nem terjeszti ki az EU hatásköreit és feladatait, és nem hoz létre általános uniós alapjogi jogalkotási hatáskört.

Jogok és elvek

A Charta jogokat és elveket is tartalmaz. Az elvek végrehajtó jogi aktusok révén valósulnak meg; bírói felhívhatóságuk főként e végrehajtó aktusok értelmezésére és jogszerűségi kontrolljára irányul. Nem minden Charta-cikk teremt önálló, közvetlen egyéni igényt.

Az alapjogok korlátozása Charta 52

A jogok gyakorlása csak törvényben, a lényeges tartalom tiszteletben tartásával, arányosan korlátozható, ha szükséges az EU által elismert közérdekű célhoz vagy mások jogainak és szabadságainak védelméhez.

Egyes jogok abszolút jellegűek, például a kínzás tilalma; nem minden jogra alkalmazható ugyanaz a mérlegelés.

A Szerződésekben szereplő jogokat azok feltételeivel kell gyakorolni. A közös alkotmányos hagyományokból eredő jogokat e hagyományokkal összhangban értelmezik.

A Charta és az EJEE kapcsolata

Az EJEE-ben is szereplő megfelelő jogok tartalma és terjedelme legalább azonos az egyezményi jogéval (52. cikk (3)); az uniós jog szélesebb védelmet is adhat.

Az EJEE és a strasbourgi esetjog fontos értelmezési mérce. Az EUB Luxembourgban uniós jogot, az EJEB Strasbourgban az Egyezményt alkalmazza; nem egymás rendes fellebbviteli fórumai.

A Charta 53. cikke a védelem szintjét óvja, de a nemzeti magasabb szint nem veszélyeztetheti az uniós jog elsőbbségét, egységét és hatékonyságát, amikor egységes uniós szabályozás alkalmazandó.

2/94 vélemény 1996

A Bíróság szerint az akkori Közösségnek nem volt hatásköre az EJEE-hez csatlakozni.

A csatlakozás jelentősen megváltoztatná az alapjogvédelmi rendszert és külön nemzetközi intézményi ellenőrzésbe vonná a Közösséget; a korabeli rugalmassági klauzula ehhez nem volt elegendő.

Kulcs: szerződésmódosítás kellett. Lisszabon az EUSZ 6. cikk (2) bekezdésében kifejezett csatlakozási kötelezettséget rögzített.

2/13 vélemény 2014

A Bíróság a 2013-as csatlakozási megállapodás tervezetét összeegyeztethetetlennek találta a Szerződésekkel.

A fő problémák:

  • az uniós jog autonómiája, az EUB szerepe és a tagállamok közötti kölcsönös bizalom;
  • a Szerződések szerinti vitarendezés kizárólagossága;
  • a társalperesi mechanizmus és az EUB előzetes bevonásának hiányosságai;
  • a KKBP egyes aktusainak külső kontrollja az uniós bírósági hatáskör sajátosságai mellett.

Kulcs: nem a csatlakozási kötelezettség szűnt meg; a tervezet volt alkalmatlan.

A jelenlegi helyzet

Az EU csatlakozása még nem fejeződött be. A megújított tárgyalások csomagját 2023-ban előzetesen elfogadták, egy fennmaradt KKBP-kérdés rendezése és a szükséges további lépések mellett. Valamennyi tagállam külön szerződő fél az EJEE-ben.

Önellenőrzés: Mikor köti a Charta a tagállamot? Mit jelent a jog és elv különbsége? Miben tér el a 2/94 és 2/13 problémája?

Források: [1], [3], [4], [6] és [8].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.