← Összes tétel
21. tétel Európai uniós jog

Az alapjogi ítélkezés

Az EUB alapjogi ítélkezési gyakorlata és az uniós hatáskörök kapcsolata

Joganyag: A tételsor tizenegy ügye; EUSZ 6. és 19. cikk; Charta 51–52. cikk.

Felelési sorrend

Alapjog mint általános jogelv → védelmi források → korlátozás → tagállami alkalmazási kör → alapjog és alapszabadság mérlegelése.

Stauder C-29/69 1969

Kedvezményes vajvásárlásnál a kedvezményezett nevének feltüntetése merült fel. A több nyelvi változat és a cél alapján nem volt szükséges a név megkövetelése.

A Bíróság elismerte: az alapjogok a közösségi jog általános elvei közé tartoznak, tiszteletben tartásukat biztosítja.

Kulcs: az alapjogvédelem bírói elismerése az uniós jogrenden belül.

Internationale Handelsgesellschaft C-11/70 1970

Mezőgazdasági exportengedély és biztosíték, német alkotmányos jogokra alapított kifogás.

Az uniós aktus érvényessége nem függhet nemzeti alkotmánytól, de az alapjogok az uniós általános jogelvek részei; védelmüket a közös alkotmányos hagyományokból merítve, az uniós keretek között kell biztosítani.

Kulcs: elsőbbség és saját uniós alapjogvédelem együtt.

Nold C-4/73 1974

Szénkereskedő üzleti érdekeinek és tulajdonának védelme. A Bíróság a közös alkotmányos hagyományok mellett a tagállamok által követett vagy megkötött emberi jogi nemzetközi szerződéseket is útmutatónak tekintette.

Az üzleti érdek és gazdasági lehetőség nem minden esetben azonos védett tulajdonjoggal; a gazdasági jogok a közérdek alapján korlátozhatók.

Kulcs: több forrásból épülő alapjogi mérce.

Rutili C-36/75 1975

Más tagállami munkavállaló tartózkodását közrendi okból területileg korlátozták, szakszervezeti és politikai tevékenységéhez kapcsolódóan.

A szabad mozgás korlátozása szűken értelmezendő, személyes magatartásra és valós veszélyre kell épülnie; az EJEE-ben védett szabadságokat és eljárási garanciákat figyelembe kell venni.

Kulcs: tagállami eltérési jogkör gyakorlása uniós alapjogi korlátokkal.

Hauer C-44/79 1979

Új szőlőültetés átmeneti tilalma a tulajdonjogot és a foglalkozás gyakorlását érintette.

A tulajdon és gazdasági tevékenység nem abszolút; az uniós közérdekű célhoz igazodó korlátozás megengedhető, ha nem aránytalan, és a jog lényegét nem sérti.

Kulcs: közös hagyományok, EJEE és arányosság alapján meghatározott védelmi tartalom.

Demirel C-12/86 1987

Török állampolgár családegyesítési és tartózkodási ügye az EGK–Törökország társulási szabályai mellett.

A Bíróság értelmezheti az Unió által kötött megállapodást, de a szóban forgó programjellegű munkavállalói rendelkezések nem adtak közvetlenül kikényszeríthető jogot. Az uniós jog hatályán kívüli nemzeti szabály alapjogi megfelelését nem vizsgálhatja pusztán az EJEE alapján.

Kulcs: az alapjogvédelemhez uniós jogi kapcsolódás szükséges.

Orkem C-374/87 1989

A Bizottság versenyjogi vizsgálatban adatokat és válaszokat kért vállalkozástól.

A vállalkozás köteles ténybeli információkat és iratokat szolgáltatni; nincs minden válaszra kiterjedő általános hallgatási joga. Ugyanakkor nem kényszeríthető olyan válaszra, amely a Bizottság által bizonyítandó jogsértés beismerését jelentené.

Kulcs: a védelemhez való jog a vizsgálati szakban is érvényes; a tényközlés és beismerés különbsége.

Wachauf C-5/88 1989

Tejkvótával összefüggő bérleti helyzet; a nemzeti hatóság uniós szabályt hajtott végre.

A tagállami hatóság az uniós jog végrehajtásakor köteles az uniós alapjogokat tiszteletben tartani. A rendelkezésre álló mérlegelési mozgásteret alapjogkonform módon kell használni.

Kulcs: az alapjogi kötöttség nem csak az uniós intézményekre vonatkozik.

Schmidberger C-112/00 2003

Környezetvédelmi tüntetés miatt a Brenner-autópálya közel harminc órára lezárult. A tagállam nem tiltotta meg a demonstrációt.

Az áruk szabad mozgásának akadályát a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadsága igazolhatja, ha a jogok és gazdasági szabadságok mérlegelése arányos. Az ügyben a körülmények mellett nem állt fenn uniós kötelezettségszegés.

Kulcs: alapjog és alapszabadság között nincs minden ügyre mechanikusan alkalmazható elsőbbség.

Vajnai C-328/04 2005

Önkényuralmi jelkép használata miatti magyar büntetőügy. A Bíróság végzésben megállapította, hogy az ügy nem kapcsolódott a közösségi jog alkalmazási körébe, ezért nyilvánvalóan nem volt hatásköre az előterjesztett kérdés elbírálására.

Kulcs: uniós tagság és állítólagos alapjogsérelem együtt sem elég uniós hatáskörhöz. Ez nem azonos a Vajnai-ügyben később született strasbourgi ítélettel.

Åkerberg Fransson C-617/10 2013

Svéd adóbírság és büntetőeljárás adóbevallási kötelezettség megsértése miatt, részben hozzáadottérték-adóval összefüggésben.

  • A héaszabályok és az uniós saját források védelme az ügyet az uniós jog alkalmazási körébe vonta.
  • A Charta ott alkalmazandó, ahol az uniós jog alkalmazandó; nincs olyan uniós jogi helyzet, amelyben az uniós alapjogok alkalmazása kizárt lenne.
  • Nem csak az uniós norma szövegszerű átültetése „végrehajtás”: a kapcsolódó nemzeti szankciórendszer is az uniós körbe tartozhat.
  • A ne bis in idem mércéjénél vizsgálni kell, hogy a közigazgatási szankció büntető jellegű-e. Az elnevezése nem döntő.

Kulcs: a Charta alkalmazási körének funkcionális vizsgálata; ez nem tesz minden nemzeti adóügyet automatikusan uniós üggyé.

Az ítéletek összefüggése

Stauder → Internationale Handelsgesellschaft → Nold: a saját uniós alapjogvédelem és forrásai kialakulnak.

Rutili → Hauer → Orkem: jogkorlátozás, arányosság és eljárási jogok.

Wachauf → Fransson: a tagállami végrehajtás alapjogi kötöttsége és a kapcsolódás tartalma.

Demirel → Vajnai: az uniós jogon kívül nincs általános EUB-alapjogi kontroll.

Schmidberger: alapjog és alapszabadság konkrét mérlegelése.

Hatáskör és alapjogvédelem

  • Az alapjogvédelem nem önálló felhatalmazás bármely ügy uniós szabályozására. Az átruházott hatáskört és az alapjogi korlátokat külön kell vizsgálni.
  • Ha az EU-nak nincs tárgyi hatásköre, az alapjogra hivatkozás nem pótolja a jogalapot.
  • Ha a tagállam uniós szabályt alkalmaz vagy az alapszabadságtól való uniós eltérést használja, az uniós alapjogi követelmények irányadók.
  • Uniós kapcsolódás hiányában a nemzeti alkotmányos és az EJEE szerinti jogvédelem marad releváns.

Alapjogi ellenőrzési sorrend

1. Van alkalmazandó uniós jogi norma vagy uniós jog által szabályozott helyzet?

2. Melyik alapjog érintett, milyen a védelmi tartalma?

3. Van jogkorlátozás, megfelelő jogalap és legitim cél?

4. Tiszteletben marad a lényeges tartalom, és arányos az intézkedés?

5. Melyik fórum tudja biztosítani a jogvédelmet: nemzeti bíróság, EUB, AB vagy EJEB?

Önellenőrzés

Melyik ügy mondja ki a közös alkotmányos hagyomány szerepét? Miért volt uniós ügy a Fransson és miért nem a Vajnai? Mit kérhet a Bizottság Orkem alapján? Mely jogokat mérlegelte a Schmidberger-ítélet?

Források: [1], [3] és [6]; a kijelölt ítéletek az ügyszámuk alapján kereshetők.

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.