← Összes tétel
22. tétel Európai uniós jog

Tagállami kötelezettségszegés

A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárás és jogkövetkezményei

Joganyag: EUMSZ 258–260. cikk; EUSZ 4. cikk (3).

Felelési sorrend

Tárgy és felelősség → bizottsági eljárás → tagállami kereset → ítélet → pénzügyi szankció.

Az eljárás célja és tárgya

Az eljárás azt állapítja meg, hogy a tagállam megszegte-e az uniós jogból eredő kötelezettségét. Nem magánszemély kártérítési pere és nem egy nemzeti jogszabály közvetlen megsemmisítése.

Kötelezettségszegés lehet jogszabály, igazgatási gyakorlat, konkrét hatósági vagy bírói döntés, illetve jogalkotási vagy más mulasztás.

  • A tagállam állami szervezeteinek magatartása egységként értékelendő; a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom, regionális és helyi szervek magatartása is betudható.
  • A megítélés alapvetően objektív: belső jogi nehézség, politikai helyzet vagy más tagállam mulasztása rendszerint nem mentesít.
  • Bizonyítani kell a konkrét jogsértést; az eljárásban a Bizottság viseli a bizonyítás alapvető terhét, a tagállami együttműködési kötelezettség mellett.

Bizottsági eljárás EUMSZ 258

1. Vizsgálat és kapcsolatfelvétel.

Panasz, saját észlelés vagy más információ alapján. Informális egyeztetés lehetséges, de az EU Pilot vagy más informális eljárás nem kötelező szerződéses perelőfeltétel.

2. Hivatalos felszólító levél.

A Bizottság lehetőséget ad a tagállamnak észrevételei közlésére. Megjelöli a kifogás lényegét; a tagállam megismerheti és vitathatja a jogsértést.

3. Indokolással ellátott vélemény.

Rögzíti a jogi és ténybeli kifogásokat, és határidőt szab a teljesítésre. A Szerződés nem ír elő minden ügyre azonos, kötelező két hónapos határidőt.

4. Bírósági kereset.

Ha a tagállam a megszabott határidőben nem teljesít, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat. Az eljárás megindításában és időzítésében mérlegelési joga van; a panaszos nem jogosult a per kikényszerítésére.

A per kerete

A kereset főszabály szerint nem bővítheti az indokolással ellátott véleményben körülhatárolt jogsértés tárgyát. A teljesítés vizsgálatának fő időpontja a véleményben szabott határidő lejárta; későbbi javítás nem feltétlenül teszi alaptalanná a keresetet.

Tagállam által indított eljárás EUMSZ 259

Egy tagállam másik tagállam kötelezettségszegése miatt is keresetet indíthat.

  • Először a Bizottság elé kell vinnie az ügyet.
  • A Bizottság mindkét tagállamot meghallgatja, írásbeli és szóbeli észrevételeik után indokolással ellátott véleményt ad.
  • Ha három hónapon belül nincs vélemény, ez nem akadályozza a keresetindítást.
  • A keresetet a tagállam nyújtja be; nem a Bizottság képviseli szükségképpen a felperesi igényét.

Az első ítélet joghatása EUMSZ 260 (1)

A Bíróság deklaratívan megállapítja a kötelezettségszegést. A tagállam köteles az ítélet teljesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, mielőbb megkezdve a teljesítést.

Az ítélet nem semmisíti meg önmagában a nemzeti normát, és nem ítél kártérítést a károsultnak. A nemzeti szerveknek a megfelelő uniós joghatások szerint kell eljárniuk.

Második eljárás EUMSZ 260 (2)

Ha az ítéletet nem teljesítik:

1. A Bizottság lehetőséget ad a tagállami észrevételre.

2. Újra a Bírósághoz fordulhat és javaslatot tesz pénzügyi szankcióra. Külön indokolással ellátott vélemény e szakaszban már nem kötelező.

3. A Bíróság átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot, illetve a feltételek szerint mindkettőt kiszabhatja.

  • Átalányösszeg: a már fennállt, tartós jogsértés szankciója.
  • Kényszerítő bírság: a további teljesítés ösztönzése, rendszerint időszakonként fizetendő.

A súly, időtartam, visszatartó hatás és fizetőképesség jelentős. A Bizottság javaslata a (2) bekezdésben nem köti a Bíróságot.

Már az első perben EUMSZ 260 (3)

Ha a tagállam jogalkotási eljárásban elfogadott irányelv átültetési intézkedéseinek bejelentését elmulasztja, a Bizottság a 258. cikk szerinti keresethez szankciókérelmet kapcsolhat.

A Bíróság a Bizottság által meghatározott összeget meg nem haladó átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot írhat elő. Ez külön, szűkebb jogalap; nem minden átültetési tartalmi hiba kezelhető automatikusan bejelentési mulasztásként.

Kapcsolat az egyéni jogvédelemmel

Az egyén nem felperese a 258–259. cikk szerinti eljárásnak. Saját jogait nemzeti perben érvényesíti; kártérítéshez nem kell előzetes kötelezettségszegési ítélet.

Önellenőrzés: Mi a három hónap szerepe? Miért fontos a véleményben szabott határidő? Melyik szankcióeljárásban felső határ a Bizottság kérelme?

Források: [1], [2] és [6].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.