← Összes tétel
23. tétel Európai uniós jog

Megsemmisítés és mulasztás

Megsemmisítési kereset, mulasztási kereset és jogellenességi kifogás

Joganyag: EUMSZ 263–266., 277. cikk; C-25/62, C-294/83, T-18/10 és C-583/11 P.

Felelési sorrend

Megtámadható aktus → felperesek → magánfél érintettsége → határidő és okok → ítélet → mulasztás → 277. cikk.

A megsemmisítési kereset tárgya

Az uniós intézmények, szervek és hivatalok joghatás kiváltására alkalmas aktusainak jogszerűségi kontrollja. A forma vagy megnevezés helyett a tartalom és a tényleges kötelező joghatás döntő.

  • Jogalkotási aktusok és a Tanács, Bizottság, EKB kötelező aktusai; EP- és európai tanácsi, illetve más szervi aktusok, ha harmadik személyekre joghatást váltanak ki.
  • Az ajánlás és vélemény főszabály szerint nem támadható a 263. cikkben. Pusztán előkészítő, belső vagy korábbi döntést változatlanul megerősítő irat sem feltétlenül önállóan támadható.
  • Tagállami aktus ellen nem a 263. cikk szerinti kereset indul; azt a nemzeti jogvédelmi rendszerben kell vitatni.

A keresetindításra jogosultak

Privilegizált: tagállamok, EP, Tanács, Bizottság. Nem kell saját érintettséget vagy intézményi előjog sérelmét igazolniuk.

Előjogvédelmi jogosultak: Számvevőszék, EKB, Régiók Bizottsága; saját előjogaik védelmében indíthatnak keresetet.

Nem privilegizált: természetes és jogi személyek, a 263. cikk (4) feltételei szerint.

A magánfél három keresetindítási útja

1. Neki címzett aktus: az érintettséget nem kell a másik két út szerinti módon igazolni.

2. Őt közvetlenül és személyében érintő aktus: mindkét feltétel szükséges; jogalkotási aktusnál is ez lehet az út.

3. Őt közvetlenül érintő, végrehajtási intézkedést nem igénylő rendeleti jellegű jogi aktus: itt személyes érintettség nem szükséges.

Közvetlen érintettség

Az aktus közvetlenül hat a felperes jogi helyzetére, és a végrehajtóknak nincs olyan önálló mérlegelési mozgásterük, amely megszakítaná a joghatás közvetlenségét.

Személyes érintettség Plaumann C-25/62 1963

A nem címzettet sajátos tulajdonságai vagy másoktól elkülönítő körülmények miatt kell érintenie, a címzetthez hasonlóan egyedítve.

Az, hogy valaki importőr és az aktus gazdaságilag hátrányos számára, önmagában nem elég, ha e tevékenységet bárki folytathatja.

Kulcs: általános érdek vagy gazdasági hátrány nem azonos személyes érintettséggel.

Rendeleti jellegű aktus Inuit

T-18/10, 2011; C-583/11 P, 2013: a fókatermékek kereskedelmét szabályozó rendeletet támadták.

A „rendeleti jellegű jogi aktus” általános hatályú, nem jogalkotási aktust jelent. A rendes jogalkotásban elfogadott rendelet nem tartozik az enyhébb harmadik keresetindítási útba.

Kulcs: nem a „rendelet” szó, hanem az elfogadási eljárás számít. Jogalkotási rendelethez a magánfélnek közvetlen és személyes érintettséget kell igazolnia, ha nem címzett.

A végrehajtási intézkedés hiánya

A harmadik út további feltétele, hogy a felperest érintő rendelkezés ne igényeljen végrehajtási intézkedést. Az intézkedés uniós vagy nemzeti lehet; önmagában a mérlegelés hiánya nem teszi nem létezővé.

Ha nemzeti végrehajtó aktus szükséges, annak megtámadása és az érvényességi előzetes döntés lehet a jogvédelmi út.

Les Verts C-294/83 1986

Az EP választási kiadásokhoz kapcsolódó pénzelosztó döntéseinek kontrollja.

Az EU jogközösség: sem tagállami, sem intézményi aktus nem mentesülhet a szerződéses jogszerűségi kontroll alól. Az EP külső joghatású aktusai is felülvizsgálhatók, akkor is, ha a korabeli szöveg felsorolása hiányos volt.

Kulcs: teljes jogvédelmi rendszer; az intézményi elnevezés nem indokolhat kontrollmentességet.

Határidő

A keresetet főszabály szerint két hónapon belül kell benyújtani a kihirdetéstől, az értesítéstől, ezek hiányában a tudomásszerzéstől számítva. A számításnál az eljárási szabályzat külön rendelkezéseit, például a kihirdetéshez kapcsolódó számítási és távolsági határidőket is alkalmazni kell.

A határidő kötelező; nem azonos a kártérítési igény ötéves elévülésével.

A négy megsemmisítési ok

  • Hatáskör hiánya.
  • Lényeges eljárási szabály megsértése, például szükséges konzultáció vagy megfelelő indokolás hiánya.
  • Szerződés vagy alkalmazására vonatkozó jogi szabály megsértése, ideértve a Chartát és általános jogelveket.
  • Hatáskörrel való visszaélés, amikor a hatáskört valójában az előírt céltól eltérő célra használják.

Az ítélet

Megalapozott keresetnél az aktus főszabály szerint visszamenőlegesen semmis, de a Bíróság bizonyos joghatásokat véglegesnek nyilváníthat. Részleges megsemmisítés akkor lehetséges, ha a vitatott rész elválasztható.

Az érintett intézmény köteles az ítélet végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtenni; az EUB nem írja át helyette az aktust.

Mulasztási kereset EUMSZ 265

Tárgya, hogy az uniós intézmény, szerv vagy hivatal a Szerződések megsértésével elmulasztotta a kötelező állásfoglalást vagy cselekvést.

Nem minden politikai tétlenség jogellenes mulasztás: fenn kell állnia az uniós jogból eredő konkrét cselekvési kötelezettségnek.

Jogosultak és előzetes felhívás

  • Tagállamok és uniós intézmények a szerződéses feltételekkel.
  • Magánfél főszabály szerint azért, mert az intézmény elmulasztott hozzá szóló, ajánlástól vagy véleménytől eltérő aktust hozni; az esetjog az érintettségi feltételeket a jogvédelmi rendszerrel összhangban értelmezi.
  • A kereset előtt az érintett szervet fel kell hívni a cselekvésre, kellően pontosan meghatározva a hiányzó intézkedést.

A két kéthónapos időszak

1. A szervnek a felhívástól két hónapja van álláspontját meghatározni.

2. Ha nem teszi meg, az ezt követő további két hónapban lehet keresetet indítani.

Ha a szerv álláspontot alakít ki, az nem feltétlenül a kérelmező által kívánt döntés. A mulasztási út ilyenkor rendszerint lezárul; az elutasító aktus jogszerűsége külön megsemmisítési kérdés lehet.

A mulasztási ítélet joghatása

A Bíróság megállapítja a jogellenes mulasztást. Az intézmény köteles a szükséges intézkedéseket meghozni. Az EUB nem alkotja meg helyette az elmaradt aktust, és a megállapítás önmagában nem kártérítés.

Jogellenességi kifogás EUMSZ 277

Uniós bírósági eljárásban a fél hivatkozhat az ügyben alkalmazandó általános hatályú uniós aktus jogellenességére, akkor is, ha a közvetlen megsemmisítési határidő már letelt.

  • Járulékos jogvédelmi eszköz, nem önálló kereset.
  • Az alapeljárásnak elfogadhatónak kell lennie, és az általános aktus, valamint a vitatott intézkedés között releváns kapcsolat szükséges.
  • Eredménye az általános aktus alkalmazhatatlansága az adott ügyben, nem annak mindenkire kiterjedő megsemmisítése.
  • Nem szolgálhat a rendelkezésre álló, egyértelmű közvetlen kereseti út határidőinek korlátlan megkerülésére.

A jogvédelmi utak összevetése

263: meglévő uniós aktus eltávolítása. 265: kötelező cselekvés elmaradásának megállapítása. 277: általános aktus alkalmazása elleni járulékos kifogás. 267: nemzeti jogvitában uniós érvényességi kérdés.

Önellenőrzés

Mi a magánfél három kereseti útja? Miért nem volt az Inuit-rendelet „rendeleti jellegű”? Mi a mulasztási előfeltétel és a 2 + 2 hónap? Miért nem semmisít meg általános aktust a 277. cikk szerinti kifogás?

Források: [1] és [6].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.