← Összes tétel
27. tétel Európai uniós jog

Az Unió kárfelelőssége

Az uniós intézmények és alkalmazottaik által okozott kár megtérítése iránti eljárás

Joganyag: EUMSZ 268. és 340. cikk; EUB Alapokmány 46. cikk; Schöppenstedt, Bayerische HNL, Kampffmeyer.

Felelési sorrend

Szerződéses és szerződésen kívüli felelősség → feltételek → kijelölt ítéletek → eljárás és elévülés → különbség a tagállami felelősségtől.

A felelősség két típusa EUMSZ 340

Szerződéses: az Unió felelősségét a szerződésre alkalmazandó jog határozza meg. Az uniós bíróság szerződéses jogvitában különösen az EUMSZ 272. cikke szerinti választottbírósági kikötés alapján járhat el; ilyen kikötés hiányában rendszerint a megfelelő nemzeti fórum.

Szerződésen kívüli: az Unió a tagállamok jogában közös általános elvek szerint megtéríti az intézményei vagy alkalmazottai feladatellátás során okozott kárt.

Az EKB jogi személyisége miatt a 340. cikk külön rögzíti, hogy az általa vagy alkalmazottai által feladatellátás során okozott kárt maga téríti meg.

A három általános feltétel

1. Jogellenes intézményi magatartás: egyéni jogok biztosítására irányuló jogszabály kellően súlyos megsértése.

2. Valós és bizonyos kár.

3. Közvetlen okozati kapcsolat a magatartás és a kár között.

E feltételek együttesek; egy hiánya esetén az igény elutasítható. A károsult bizonyítja a felelősség lényegi elemeit.

A súlyosság és mérlegelés

A meghatározó kérdés az, hogy az intézmény nyilvánvalóan és súlyosan figyelmen kívül hagyta-e mérlegelési jogköre korlátait. Csekély vagy hiányzó mérlegelésnél maga a jogsértés is elegendő lehet.

A jogszabály egyértelműsége, a tévedés menthetősége és az ügy bonyolultsága releváns. Jogszabály vagy aktus megsemmisítése önmagában nem bizonyítja a kártérítési felelősséget.

Schöppenstedt C-5/71 1971

Cukorpiaci szabályozás kárkövetkezményei. A gazdaságpolitikai választásokat tartalmazó normatív aktusért a történeti mérce szerint az egyének védelmét szolgáló magasabb rendű szabály kellően súlyos megsértése kellett.

Kulcs: a politikai mérlegelést igénylő szabályozás nem jár automatikus kártérítéssel minden hátrányért.

Bayerische HNL C-83/76 és társai 1978

Sovány tejpor felhasználására vonatkozó agrárszabályozásból eredő károk. A közös agrárpolitikában széles mérlegelés miatt a felelősséghez a jogkör korlátainak nyilvánvaló és súlyos túllépése szükséges.

Kulcs: az aktus érvénytelensége és a kár fennállása mellett is külön vizsgálandó a kellően súlyos jogsértés.

A történeti és mai mérce kapcsolata

A Bergaderm – C-352/98 P, 2000 az uniós és tagállami felelősségi mércét közelítette: jogot biztosító norma, kellően súlyos jogsértés és okozati kapcsolat.

Ma nem elég pusztán „jogalkotási vagy igazgatási” címkét használni; az intézmény tényleges mérlegelési mozgástere a meghatározó.

Kampffmeyer 1967

A tételsor röviden a 13–24/66 ügyszámcsoportot jelöli; a döntés a 5/66, 7/66 és 13–24/66 kapcsolódó ügyeket fogja össze. Mezőgazdasági importengedélyezés és jogellenes bizottsági döntés szerepelt az ügyben.

Ha a kárt uniós és nemzeti intézkedések együtt idézik elő, a nemzeti jogvédelmi utak és az onnan kapható megtérítés is jelentős. Az uniós felelősség és a kár mértéke nem vizsgálható a más forrásból származó térítéstől elszigetelten.

Kulcs: a károkozási lánc és a párhuzamos felelősség vizsgálata; ugyanaz a kár nem téríthető meg kétszer. Ez nem minden uniós kártérítési perben fennálló általános nemzeti jogorvoslat-kimerítési feltétel.

Az eljárás fóruma és alperese

  • Az EUMSZ 268. cikke alapján az uniós bíróságok járnak el a 340. cikk szerinti szerződésen kívüli kárigényben.
  • Magánszemély közvetlen keresetében első fokon rendszerint a Törvényszék; határozata ellen jogkérdésben lehet fellebbezni a Bírósághoz.
  • Az igényt az Unióval, a felelőssé tett intézmény megfelelő képviseletével szemben terjesztik elő; EKB-kárnál az EKB saját felelőssége irányadó.
  • Az alkalmazott feladatellátási kapcsolatát bizonyítani kell; tisztán magánmagatartása nem ugyanaz a 340. cikk szerinti intézményi károkozás.

A kártérítési kereset önállósága

Nem kell minden esetben előbb megsemmisíttetni a károkozó aktust. A kártérítési kereset célja a kár megtérítése, nem az aktus eltávolítása; nem használható a megsemmisítési határidő kijátszására egy változatlan igény átnevezésével.

Az intézményi jogsértés lehet cselekvés vagy mulasztás. A megtérítés terjedelme a bizonyított vagyoni és adott esetben nem vagyoni kárhoz, valamint a károsulti közrehatáshoz és kárenyhítéshez igazodik.

Elévülés

Az Alapokmány 46. cikke szerint a szerződésen kívüli felelősségi igény öt év alatt évül el, a felelősséget megalapozó események és a kár bekövetkezésének figyelembevételével.

Megszakíthatja keresetindítás vagy előzetes intézményi igényérvényesítés, az utóbbihoz kapcsolódó további perindítási határidők betartásával. Nem azonos a 263. cikk kéthónapos kereseti határidejével.

Önellenőrzés

Mikor szerződéses a felelősség? Miért nem elég az aktus megsemmisítése? Melyik bíróság előtt perel a magánfél? Mi a Kampffmeyer tanulsága és az ötéves határidő?

Források: [1] és [6].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.