← Összes tétel
26. tétel Európai uniós jog

A tagállam kárfelelőssége

A tagállam kárfelelőssége az uniós jog megsértéséért

Joganyag: C-6/90 és C-9/90; C-46/93 és C-48/93; C-224/01; C-68/79; EUSZ 4. cikk (3).

Felelési sorrend

Alapelv → Francovich → három feltétel → kellően súlyos jogsértés → bírói jogsértés → nemzeti igényérvényesítés.

A tagállami kárfelelősség alapja

Az uniós jog teljes érvényesülése sérülne, ha az egyén nem kapna kártérítést az államnak betudható uniós jogsértés által okozott kárért. A felelősség az uniós jogrendből ered, nem kizárólag a nemzeti jog engedményéből.

Bármely állami hatalmi ág jogsértése alapozhatja: jogalkotás, közigazgatás és a feltételek szerint bírói döntés. A felelősséget nem zárja ki a szerv függetlensége vagy a belső állami hatáskörmegosztás.

Francovich és Bonifaci C-6/90 C-9/90 1991

Névpontosítás: a tételsor „Frankovich” alakja helyett Francovich.

Olaszország nem ültette át a munkáltatói fizetésképtelenség esetére munkavállalói bérgaranciát előíró irányelvet. A jogosultak az irányelv alapján nem tudták közvetlenül azonosítani a fizetésre kötelezett garanciaszervet.

A Bíróság mégis elismerte a tagállami kárfelelősséget:

  • az irányelv eredménye egyéni jogot biztosít;
  • a jog tartalma az irányelvből azonosítható;
  • okozati kapcsolat van az átültetési mulasztás és a kár között.

Kulcs: kárfelelősség közvetlen hatály hiányában is lehetséges.

Brasserie du Pêcheur és Factortame

C-46/93 és C-48/93, 1996: a német sörtisztasági követelmény és a brit halászati hajólajstromozási szabályozás által okozott károk.

A felelősség nem csak irányelv-átültetési mulasztásra, hanem más uniós jogsértésre és jogalkotói magatartásra is kiterjed.

Az általános három feltétel

1. A megsértett uniós jogi szabály egyének számára jogot keletkeztet.

2. A jogsértés kellően súlyos.

3. Közvetlen okozati kapcsolat áll fenn a jogsértés és a kár között.

A kárnak valósnak és bizonyítottnak kell lennie. Kártérítési igényhez nem szükséges, hogy az uniós norma minden szempontból közvetlen hatályú legyen.

Mit jelent a kellően súlyos jogsértés

A tagállam nyilvánvalóan és súlyosan túllépte a mérlegelési jogkör határait. A mérce érzékeny a szabály pontosságára és a megengedett mérlegelés nagyságára.

A súlyosság szempontjai

Vizsgálható a szabály egyértelműsége, az állami mozgástér, a szándékosság, a jogi tévedés menthetősége, valamely uniós intézmény hozzájárulása, valamint a jogsértő gyakorlat fenntartása.

  • Egyértelmű ítélet vagy kialakult esetjog ellenére folytatott jogsértés erősen a súlyosság mellett szól.
  • Ha alig van mérlegelési mozgástér, egyszerű jogsértés is elegendő lehet.
  • Az irányelv teljes átültetésének határidőre való elmulasztása önmagában kellően súlyos lehet.
  • Nemzeti jog nem írhat elő az uniós mércén felüli további vétkességi feltételt; kedvezőbb felelősségi rendszer viszont megengedett.

Köbler C-224/01 2003

Osztrák egyetemi tanár szolgálati pótléka; a legfelsőbb közigazgatási bíróság uniós jogértelmezése és előterjesztésének visszavonása.

Az állam felelőssége végső fokon eljáró bíróság döntésére is kiterjed, ha a jogsértés nyilvánvaló és a három feltétel teljesül.

A külön mérlegelés figyelembe veszi a bírói funkciót, jogbiztonságot, az EUB esetjogát és az előterjesztési kötelezettség megsértését.

Az ügyben a Bíróság nem találta a jogsértést kellően nyilvánvalónak a kártérítési felelősséghez. A felelősségi elv elismerése nem egyenlő az adott igény megalapozottságával.

A kártérítési per nem semmisíti meg automatikusan az alapítéletet; az állam felel, nem személyesen a bíró az uniós jog alapján.

Just C-68/79 1980

Uniós joggal ellentétesen beszedett adó visszatérítése. Uniós eljárási szabály hiányában a nemzeti jog adja az igényérvényesítés kereteit, egyenértékűségi és tényleges érvényesülési korláttal.

A jogalap nélkül beszedett összeg visszaadása és az azon felüli kár megtérítése külön igény. A tényleges jogalap nélküli gazdagodás elkerülése vizsgálható, de a teher puszta áthárítása nem zárhat ki automatikusan minden gazdasági veszteséget.

Igényérvényesítés

  • A károsult a nemzeti bíróság előtt perli a felelős tagállamot; a fórumot és eljárást a nemzeti jog határozza meg.
  • Egyenértékűség: az uniós igény nem kezelhető kedvezőtlenebbül hasonló belső igénynél.
  • Tényleges érvényesülés: az igény nem tehető lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé. Észszerű elévülés és kárenyhítési követelmény alkalmazható.
  • Előzetes kötelezettségszegési ítélet nem szükséges. A kártérítésnek a tényleges veszteséghez igazodó, megfelelő jogvédelmet kell biztosítania; az elmaradt haszon általános kizárása problémás.

Önellenőrzés: Mi a három feltétel? Miért fontos a mérlegelési mozgástér? Köblerben elismerték-e az adott kártérítési igényt? Hol indul a per?

Források: [1] és [6].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.