← Összes tétel
3. tétel Európai uniós jog

Az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság összetétele, működése és hatáskörei

Joganyag: EUSZ 17. cikk; EUMSZ 244–250. cikk; kapcsolódóan 258., 290–291. és 317. cikk.

Felelési sorrend

Jogállás → összetétel → kinevezés → testületi működés → hatáskörök → felelősség.

Jogállás és összetétel

  • A Bizottság az Unió általános érdekeit mozdítja elő; nem a tagállami kormányok képviselőtestülete. Tagjai függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el kormányzati vagy más külső utasítást.
  • Megbízatása öt év. Tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján választják; függetlenségükhöz nem férhet kétség.
  • Jelenleg 27 tag, minden tagállamból egy-egy állampolgár, az elnököt és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt is beleszámítva.
  • Az EUSZ szövege 2014-től a tagállamok számának kétharmadát írta elő, de felhatalmazta az Európai Tanácsot eltérő egyhangú döntésre. A 2013/272/EU határozat fenntartotta a tagállamonként egytagú összetételt. A kétharmados létszám tehát nem a működő rendszer.

A kinevezés sorrendje

1. Az Európai Tanács minősített többséggel elnökjelöltet javasol, figyelembe véve az EP-választások eredményét, megfelelő konzultáció után.

2. Az EP tagjainak többségével megválasztja az elnököt. Sikertelenség esetén az Európai Tanács egy hónapon belül új jelöltet állít.

3. A Tanács a megválasztott elnökkel egyetértésben elfogadja a többi tag jelöltlistáját, a tagállamok javaslatai alapján. A főképviselőre külön kinevezési szabály vonatkozik: az Európai Tanács minősített többséggel, a Bizottság elnökével egyetértésben nevezi ki.

4. Az elnök, a főképviselő és a többi tag testületként az EP jóváhagyásához kötött; ezt előzik meg a jelöltek parlamenti meghallgatásai.

5. A Bizottságot az Európai Tanács minősített többséggel kinevezi.

Az elnök és a testület működése

  • Az elnök kijelöli a működési iránymutatásokat, meghatározza a belső szervezetet; biztosítja a következetes, hatékony és testületi működést. A főképviselő kivételével kinevezi az alelnököket.
  • A feladatköröket az elnök osztja el és átrendezheti. A biztosok szakpolitikai portfóliókat vezetnek; munkájukat főigazgatóságok és szolgálatok támogatják.
  • Kollegialitás: a döntések a Bizottság döntései, a testület politikailag együtt felel. Határozatait tagjai többségével hozza. Ülések, írásbeli eljárás és szabályozott felhatalmazási eljárások alkalmazhatók.

A Bizottság fő hatáskörei

  • Jogalkotási kezdeményezés: jogalkotási aktust főszabály szerint csak bizottsági javaslat alapján lehet elfogadni, ha a Szerződések nem rendelkeznek másként. Az EP és a Tanács felkérheti javaslat benyújtására; ez nem jelent általános önálló társjogalkotói kezdeményezési jogot.
  • A Szerződések őre: felügyeli az uniós jog alkalmazását az EUB ellenőrzése mellett. Tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indíthat; a per előtti szakasz után a Bírósághoz fordulhat. A jogsértést kimondó bírósági ítéletet nem maga a Bizottság hozza.
  • Végrehajtás és igazgatás: végrehajtja a költségvetést, irányítja a programokat, koordinációs és igazgatási feladatokat lát el. Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusokat fogadhat el a kapott hatáskör keretei között.
  • Versenyjog: vizsgálja a versenykorlátozásokat és az erőfölénnyel való visszaélést; ellenőrzi az összefonódásokat és az állami támogatásokat. Az alkalmazandó szabályok szerint határozatot hozhat és bírságot szabhat ki.
  • Külső képviselet: főszabály szerint biztosítja az Unió külső képviseletét a KKBP és a Szerződésekben meghatározott kivételek nélkül. Nemzetközi megállapodásokat rendszerint a Tanács felhatalmazása alapján tárgyal.
  • Tervezés: éves és többéves programozást kezdeményez az intézményközi megállapodások előmozdítására; munkaprogramot és általános jelentést készít.

Felelősség és a megbízatás megszűnése

  • A Bizottság testületként felelős az EP-nek. Bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az EP tagjainak többsége szükséges.
  • Elfogadása esetén a teljes Bizottság lemond; a főképviselő a Bizottságban betöltött tisztségéről mond le. Az utódok hivatalba lépéséig az ügyeket ellátják.
  • Az elnök kérésére a biztos köteles lemondani. A főképviselő esetében az EUSZ 18. cikk szerinti külön eljárás alkalmazandó.
  • Ha egy tag már nem felel meg a feltételeknek vagy súlyos kötelezettségszegést követ el, a Bíróság a Tanács vagy a Bizottság kérelmére felmentheti.
  • A biztos nem végezhet más kereső vagy nem kereső foglalkozást; megbízatása után is tiszteletben kell tartania a tisztesség és tartózkodás követelményeit, különösen állás vagy előny elfogadásakor.

Vizsgán megkülönböztetendő

Elnököt választ az EP; testületet jóváhagy az EP; testületet kinevez az Európai Tanács. A tagállami jelölés nem teszi a biztost nemzeti utasításnak alávetetté.

Önellenőrzés: Miért 27 és nem 18 tag? Mit jelent a kollegialitás? Ki kényszerítheti ki egy biztos, illetve a teljes testület távozását?

Források: [1] és [2].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.