← Összes tétel
30. tétel Európai uniós jog

Közös kül és biztonságpolitika

A KKBP elvei, céljai, intézményrendszere, jogalapja és fő aktusai

Joganyag: EUSZ 21–37., 40. cikk; kapcsolódóan EUMSZ 215. és 275. cikk.

Felelési sorrend

Külső tevékenység elvei → KKBP sajátosságai → intézmények → döntéshozatal → aktusok és védelem.

Külső tevékenység elvei EUSZ 21

Demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, emberi méltóság, egyenlőség, szolidaritás, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog tisztelete.

Fő célok: uniós értékek és alapvető érdekek védelme; béke és nemzetközi biztonság; konfliktusmegelőzés; fenntartható fejlődés; szegénység elleni fellépés; nemzetközi együttműködés és többoldalú megoldások.

Az EU különböző külső politikáinak koherensnek kell lenniük; a KKBP nem azonos a kereskedelem- vagy fejlesztéspolitika egészével.

Sajátos jogi rendszer

  • A KKBP alapja elsősorban az EUSZ, nem az EUMSZ rendes szakpolitikai rendszere.
  • Jogalkotási aktus nem fogadható el.
  • Meghatározó a tagállami együttműködés, Európai Tanács és Tanács; döntés főszabály szerint egyhangúlag.
  • A Bizottság és EP szerepe korlátozottabb a rendes uniós jogalkotáshoz képest; a főképviselő központi szereplő.
  • Az EUB hatásköre külön korlátozott, de nem minden KKBP-jogi kérdés kontrollmentes.

Az intézmények feladatai

Európai Tanács: stratégiai érdekek, célok, általános iránymutatások, a védelmi vonatkozásokkal együtt.

Tanács: a politika kidolgozása, meghatározása és végrehajtása az iránymutatások alapján; szükséges határozatok elfogadása.

Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő: javasol, végrehajt, képvisel, politikai párbeszédet folytat; vezeti a Külügyek Tanácsát és a Bizottság alelnöke.

Európai Külügyi Szolgálat: támogatja a főképviselőt; uniós és tagállami diplomáciai apparátusból épülő szolgálat.

Európai Parlament: konzultáció a fő irányokról, tájékoztatás, kérdések és ajánlások, politikai vita; nincs általános társjogalkotói jog.

Politikai és Biztonsági Bizottság: követi a helyzetet, véleményt ad, válságkezelő műveletek politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását végezheti.

Tagállami kötelezettségek

A tagállamok aktívan és fenntartás nélkül támogatják a közös politikát, egyeztetik fellépésüket; nem veszélyeztethetik az Unió egységes nemzetközi erejét és hatékonyságát.

Egyhangúság és konstruktív tartózkodás

A rendes tartózkodás nem akadályozza az egyhangú elfogadást.

Konstruktív tartózkodásnál a tagállam nyilatkozattal mentesülhet a határozat alkalmazása alól, de elfogadja, hogy az az EU-t köti, és nem akadályozhatja végrehajtását.

Ha az ilyen tartózkodók legalább a tagállamok egyharmadát és az EU népességének egyharmadát képviselik, a döntés nem fogadható el.

Bizonyos végrehajtási vagy előzetes stratégiai döntésen alapuló határozat minősített többséggel hozható. Létfontosságú nemzeti politikai okból külön fékező mechanizmus alkalmazható; a katonai és védelmi döntésekre a többségi kivétel nem terjed ki.

Fő aktusok EUSZ 25

  • Általános iránymutatások.
  • Határozatok az EU által végrehajtandó fellépésekről: cél, tartalom, eszköz, időtartam és feltételek; a tagállami fellépést kötik.
  • Határozatok az EU által képviselendő álláspontokról: meghatározott földrajzi vagy tematikus ügyhöz közös hozzáállás.
  • Határozatok végrehajtási szabályokról.
  • A tagállamok közötti rendszeres együttműködés erősítése.

A Lisszabon előtti „közös álláspont” és „együttes fellépés” megnevezést a mai határozati rendszerrel kell összekapcsolni.

Nemzetközi megállapodások és szankciók

A KKBP terén az EU az EUSZ 37. cikke alapján is köthet nemzetközi megállapodást, a kapcsolódó szerződéses eljárással.

Gazdasági szankciónál gyakori a kétlépcsős forma:

1. EUSZ szerinti KKBP-határozat, amely politikai keretet állapít meg.

2. EUMSZ 215. cikk szerinti rendelet, a Tanács minősített többségi döntésével, a főképviselő és a Bizottság közös javaslatára, az EP tájékoztatásával.

A szankciós rendelet nem azért jogalkotási aktus, mert általános hatályú; az eljárása döntő.

Bírói kontroll és hatásköri elhatárolás

A 40. cikk védi a KKBP és más uniós hatáskörök intézményi-eljárási elhatárolását. A 275. cikk kivételei között a természetes vagy jogi személyekkel szembeni korlátozó intézkedések kontrollja szerepel.

A mai esetjog szerint a kizárást szűken kell értelmezni; nem minden, KKBP-hez kapcsolódó igazgatási intézkedés esik kívül a bírói kontrollon.

Közös biztonság és védelem

A KKBP része: civil és katonai válságkezelés, békefenntartás és konfliktusmegelőzés. A közös védelemhez Európai Tanácsi egyhangú döntés és tagállami alkotmányos lépések szükségesek. A NATO-tagság sajátosságait tiszteletben tartják.

Önellenőrzés: Ki vezeti a Külügyek Tanácsát? Mi a konstruktív tartózkodás? Miért különbözik a KKBP-határozat és a szankciós rendelet jogalapja?

Források: [1] és [12].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.