← Összes tétel
6. tétel Európai uniós jog

Az Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bíróságának felépítése és működése

Joganyag: EUSZ 19. cikk; EUMSZ 251–281. cikk; 3. jegyzőkönyv; 2024/2019/EU, Euratom rendelet.

Felelési sorrend

Intézmény és két bíróság → összetétel és kinevezés → hatáskörmegosztás → eljárás → döntés.

Az intézmény és az összetétel

  • Az Európai Unió Bírósága intézmény; jelenlegi bíróságai a Bíróság és a Törvényszék, székhelyük Luxembourg. A Szerződések különös hatáskörű törvényszék létesítését is lehetővé teszik, de jelenleg nincs ilyen működő bíróság.
  • Feladat: a jog tiszteletben tartásának biztosítása a Szerződések értelmezésében és alkalmazásában. A tagállamok kötelesek biztosítani a hatékony jogvédelmet az uniós jog által szabályozott területeken.
  • Bíróság: tagállamonként egy bíró, jelenleg 27 bíró, továbbá 11 főtanácsnok. A főtanácsnok független, pártatlan, indokolt indítvánnyal segíti az ítélkezést; nem a felek képviselője, és indítványa nem köti a bírákat.
  • Törvényszék: tagállamonként két bíróra rendszeresített testület, összesen 54 bíró. Nincs a Bíróságéhoz hasonló állandó főtanácsnoki kar; meghatározott ügyekben bíró látja el a főtanácsnoki feladatot.
  • A Közszolgálati Törvényszék 2016-ban megszűnt; ügyei a Törvényszékhez kerültek.

Kinevezés és függetlenség

  • Bírák és főtanácsnokok kinevezése: a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, hat évre, a 255. cikk szerinti alkalmassági bizottság véleményét követően. A megbízatás megújítható; részleges megújítás háromévente.
  • A Bíróság tagjainak függetlensége nem lehet kétséges; országuk legmagasabb bírói tisztségéhez szükséges feltételekkel vagy elismert jogtudósi minőséggel kell rendelkezniük.
  • A Törvényszék bíráinál a magas bírói tisztséghez szükséges alkalmasság követelmény. A két testület maga választja elnökét, három évre, megújíthatóan.

A főbb eljárások és a hatáskörmegosztás

  • Bíróság: tagállami kötelezettségszegési eljárások; előzetes döntéshozatal a hatásköri kivétellel; a Törvényszék döntései elleni, jogkérdésekre korlátozott fellebbezések; egyes intézményi és tagállami közvetlen keresetek; vélemény nemzetközi megállapodás Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről.
  • Törvényszék: főként természetes és jogi személyek közvetlen keresetei; egyes tagállami keresetek; kártérítési és közszolgálati perek. Az Alapokmány határozza meg, mely keresetek maradnak a Bíróságnál.
  • A közvetlen keresetek fő fajtái: megsemmisítés, mulasztás megállapítása, kártérítés. A két bíróság nem egyszerűen minden ügyben első- és másodfokként működik.

A 2024-es előzetes döntéshozatali reform

2024. október 1-jétől a Törvényszékhez kerülhetnek azok a kérelmek, amelyek kizárólag az alábbi hat tárgykör egy vagy több területét érintik:

  • közös hozzáadottértékadó-rendszer;
  • jövedéki adók;
  • vámkódex;
  • az áruk tarifális besorolása a Kombinált Nómenklatúrában;
  • utasok kártalanítása és segítése visszautasított beszállás, késés vagy járattörlés esetén;
  • üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere.

Minden kérelmet továbbra is a Bírósághoz kell benyújtani, amely eldönti az áttételt. A Bíróságnál marad a kérelem, ha önálló kérdést vet fel az elsődleges jog, a nemzetközi közjog, az általános uniós jogelvek vagy a Charta értelmezéséről.

A Törvényszék előzetes döntése kivételesen felülvizsgálható, ha az uniós jog egysége vagy koherenciája súlyosan veszélyeztethető. Ez nem rendes fellebbezés.

Ítélkező testületek és eljárás

  • A Bíróság három- és öttagú tanácsokban, 15 tagú nagytanácsban, illetve az Alapokmányban meghatározott kivételes esetekben teljes ülésen jár el.
  • A Törvényszék rendszerint három- vagy öttagú tanácsban; a szabályok szerint egyesbíróval, kilenctagú közepes méretű tanácsban vagy 15 tagú nagytanácsban is ítélkezhet.
  • Az eljárás főszabály szerint írásbeli és szóbeli szakaszból áll. Beadványok, észrevételek, előadó bíró; szükség szerint tárgyalás és főtanácsnoki indítvány. Nem minden ügyben szükséges tárgyalás vagy indítvány.
  • Lehetséges gyorsított eljárás; a szabadság, biztonság és jog térségében sürgősségi előzetes döntéshozatal is. Ideiglenes intézkedés és végrehajtás-felfüggesztés külön feltételekkel kérhető.
  • Az eljárásnak kijelölt nyelve van; a többnyelvűség biztosítja a tagállamok és a felek hozzáférését.

A döntés és a joghatás

  • A tanácskozás titkos; különvéleményt nem tesznek közzé. Az ítélet indokolt, és a határozat fajtájának megfelelő joghatással jár.
  • Előzetes döntésnél az uniós jog értelmezését vagy az uniós aktus érvényességét tisztázzák; az alapjogvitát a nemzeti bíróság dönti el.
  • A Törvényszék közvetlen keresetben hozott döntése ellen rendszerint két hónapon belül, jogkérdésben lehet fellebbezni; bizonyos ügycsoportokban előzetes befogadás szükséges.

Vizsgán megkülönböztetendő

Luxembourg: uniós bíróságok. Strasbourg: Emberi Jogok Európai Bírósága. Az EUB nem általános felülvizsgálati fóruma a nemzeti ítéleteknek.

Önellenőrzés: Ki nevezi ki a bírákat? Mire szolgál a főtanácsnok? Hová küldik a nemzeti bíróságok a kérelmet a reform után?

Források: [1], [2] és [4].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.