← Összes tétel
5. tétel Európai uniós jog

Az Európai Parlament

Az Európai Parlament összetétele, tagjainak választása, működése és hatáskörei

Joganyag: EUSZ 14. cikk; EUMSZ 223–234. cikk; az 1976-os választási okmány; 2023/2061/EU határozat.

Felelési sorrend

Polgári képviselet → összetétel és választás → szervezet → jogalkotás és költségvetés → ellenőrzés.

Összetétel és választás

  • Az EP az Unió polgárainak képviselőiből áll; tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, öt évre választják.
  • Szerződéses felső határ: 750 képviselő és az elnök, tehát összesen legfeljebb 751. A 2024–2029-es ciklusban az előírt összlétszám 720, Magyarországé 21 mandátum.
  • Csökkenő arányosság: a népesebb állam több mandátumot kap, de egy képviselőjére több polgár jut. Tagállamonként legalább 6, legfeljebb 96 képviselő.
  • Az összetételt az Európai Tanács az EP kezdeményezésére és egyetértésével, egyhangúlag állapítja meg.
  • A választások közös elvekre épülnek, de nincs minden részletre kiterjedő egységes uniós választási eljárás. Az alkalmazandó közös szabályokat nemzeti választási jog egészíti ki; alapvető az arányos képviselet.
  • Az uniós polgár a lakóhelye szerinti másik tagállamban annak állampolgáraival azonos feltételekkel választó és választható az EP-választáson. Ugyanazon választáson nem szavazhat kétszer.
  • A mandátum szabad, nem kötött utasításhoz. Összeférhetetlen például a nemzeti parlamenti képviselőséggel, a tagállami kormánytagsággal és a biztosi tisztséggel.

Szervezeti működés

  • Az EP saját tagjai közül elnököt és elnökséget választ; az elnök megbízatása a parlamenti ciklus fele, két és fél év.
  • A képviselők politikai irányultság szerinti, többnemzetiségű képviselőcsoportokba tömörülnek; a frakciók nem tagállami delegációk.
  • Állandó bizottságok készítik elő a jogalkotási és ellenőrzési munkát; különbizottságok és vizsgálóbizottságok is alakíthatók. A plenáris ülés hozza a végső parlamenti döntéseket.
  • Hivatalos székhely Strasbourg; itt tartják a tizenkét havi plenáris ülésszakot. További plenáris ülések és a bizottsági munka Brüsszelben; a Főtitkárság Luxembourgban működik.
  • Az EP saját eljárási szabályzatát tagjai többségével fogadja el. Főszabály szerint a leadott szavazatok többségével határoz, kivéve, ha a Szerződések más többséget írnak elő.

Jogalkotási és költségvetési jogkör

  • Rendes jogalkotási eljárás: az EP és a Tanács egyenrangú társjogalkotó. Az EP módosíthatja és az eljárás megfelelő szakaszában elutasíthatja a javaslatot.
  • Különleges eljárások: az EP szerepe az adott jogalaptól függ. Konzultációnál véleményt ad; egyetértésnél elfogad vagy elutasít, de formálisan nem módosítja a jóváhagyandó szöveget.
  • Nincs általános, a Bizottsággal azonos jogalkotási kezdeményezési joga. Tagjai többségével kérheti a Bizottságtól megfelelő javaslat benyújtását; ha a Bizottság ezt nem teszi meg, indokolnia kell (EUMSZ 225. cikk).
  • Saját intézményi ügyeiben külön szerződéses kezdeményezési jogai vannak, például a választási rendszer, a képviselők jogállása és az ombudsman szabályozása kapcsán.
  • A Tanáccsal közösen elfogadja az éves költségvetést. A többéves pénzügyi keret elfogadásához egyetértése szükséges; az éves költségvetési eljárás külön szabályait az EUMSZ 314. cikke tartalmazza.
  • A Tanács ajánlására mentesítést ad a Bizottságnak a költségvetés végrehajtására, a Számvevőszék megállapításait is figyelembe véve.

Politikai ellenőrzés

  • Megválasztja a Bizottság elnökét; jóváhagyja a biztosi testületet. A jelöltek bizottsági meghallgatása a parlamenti ellenőrzés fontos eszköze.
  • Bizalmatlansági indítvány: a Bizottság egészét érinti. Legalább három nappal a benyújtás után, nyílt szavazással; elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és az EP tagjainak többsége kell.
  • Kérdéseket intéz a Bizottsághoz, meghallgatja a jelentéseket; a Tanács és az Európai Tanács is az eljárási feltételek szerint meghallgatható.
  • Tagjai egynegyedének kérelmére ideiglenes vizsgálóbizottságot hozhat létre az uniós jog végrehajtása során felmerült jogsértések vagy hivatali visszásságok vizsgálatára, a bírósági eljárásokra vonatkozó korláttal.
  • Fogadja és vizsgálja a petíciókat; megválasztja az Európai Ombudsmant.

Külső és jogvédelmi szerep

Az EP egyetértése szükséges többek között a csatlakozási szerződésekhez és az EUMSZ 218. cikkében meghatározott nemzetközi megállapodásokhoz. Az EUMSZ 263. cikke alapján privilegizált keresetindító: uniós aktus megsemmisítését kérheti.

Vizsgán megkülönböztetendő

720 a jelenlegi előírt létszám; 751 a szerződéses maximum. Bizalmatlansági indítvánnyal az EP nem egyetlen biztost buktat meg.

Önellenőrzés: Mit jelent a csökkenő arányosság? Mi a konzultáció és az egyetértés különbsége? Milyen többség kell a Bizottság elnökének megválasztásához és a bizalmatlansághoz?

Források: [1] és [2].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.