← Összes tétel
8. tétel Európai uniós jog

Hatáskörök és alkotmányos alapok

Az Unió hatáskörei; hatáskör-átruházás; az Alaptörvény E) cikke és a kijelölt AB-határozatok

Joganyag: EUSZ 4–5. cikk; EUMSZ 2–6. és 352. cikk; Alaptörvény E) cikk; a tételsor öt AB-határozata.

Felelési sorrend

Hatáskör-átruházás → hatásköri típusok → rugalmassági klauzula → magyar alkotmányos alap → AB-gyakorlat.

Hatáskör-átruházás

Az Unió csak a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörökben, az ott meghatározott célok megvalósítására járhat el. A nem átruházott hatáskörök a tagállamoknál maradnak. Az EU nem rendelkezik korlátlan, saját maga által bővíthető hatáskörrel.

A hatáskör elhatárolását az átruházás; gyakorlását a szubszidiaritás és arányosság szabályozza. Minden aktushoz megfelelő szerződéses jogalap kell; a jogalap az eljárást is meghatározza.

Kizárólagos hatáskör EUMSZ 3

Csak az EU alkothat kötelező aktust. A tagállam az EU felhatalmazásával vagy az uniós aktus végrehajtására járhat el.

  • vámunió;
  • a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása;
  • az eurót használó tagállamok monetáris politikája;
  • tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében;
  • közös kereskedelempolitika.

Nemzetközi megállapodás megkötése is kizárólagos lehet, ha azt uniós jogalkotási aktus előírja, szükséges belső hatáskör gyakorlásához, vagy közös szabályokat érinthet, illetve hatályukat megváltoztathatja.

Megosztott hatáskör EUMSZ 4

Az EU és a tagállam is alkothat kötelező aktust. A tagállam addig gyakorolja, amíg az EU nem gyakorolta, illetve ismét gyakorolhatja, ha az EU úgy döntött, hogy felhagy vele. A kiszorító hatás az uniós aktus által szabályozott elemekre terjed ki.

  • belső piac; a Szerződésekben meghatározott szociálpolitikai vonatkozások;
  • gazdasági, társadalmi és területi kohézió;
  • mezőgazdaság és halászat a kizárólagos megőrzési hatáskör kivételével;
  • környezetvédelem; fogyasztóvédelem; közlekedés; transzeurópai hálózatok; energia;
  • szabadságon, biztonságon és jogérvényesülésen alapuló térség;
  • a közegészségügy meghatározott közös biztonsági kérdései.

Külön megosztott területek: kutatás, technológiafejlesztés, űrkutatás; fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás. Az EU fellépése itt nem akadályozza a tagállam saját hatáskörgyakorlását.

Támogató koordináló kiegészítő hatáskör EUMSZ 6

Emberi egészség védelme és javítása; ipar; kultúra; idegenforgalom; oktatás, szakképzés, ifjúság és sport; polgári védelem; igazgatási együttműködés. Az EU nem lép a tagállami hatáskör helyébe; e jogalapokon nem harmonizálhatja a tagállami jogszabályokat.

Külön hatásköri rendszerek

  • A tagállamok gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukat összehangolják; az Unió ennek kereteit, iránymutatásait állapítja meg (EUMSZ 5. cikk). A szociálpolitikai koordinációra is lehetnek kezdeményezések.
  • A KKBP az EUSZ szerinti sajátos rendszer: főszabály szerint kormányközi döntéshozatal, jogalkotási aktusok kizárása, a Bizottság és az EP eltérő szerepe, korlátozott bírósági hatáskör.
  • Lojális együttműködés: az EU és a tagállamok kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást. A tagállamok biztosítják kötelezettségeik teljesítését, és tartózkodnak az uniós célokat veszélyeztető intézkedésektől.
  • Az EU tiszteletben tartja a tagállami egyenlőséget, nemzeti identitást és alapvető állami funkciókat; a nemzeti biztonság a tagállamok kizárólagos felelőssége.

Rugalmassági klauzula EUMSZ 352

Feltétele: az EU fellépése a Szerződésekben meghatározott politikák keretében szükséges valamely szerződéses cél eléréséhez, de nincs meg a szükséges konkrét hatáskör.

  • Bizottsági javaslat; a Tanács egyhangúlag dönt; az EP egyetértése szükséges.
  • A Bizottság felhívja a nemzeti parlamentek figyelmét a javaslatra a szubszidiaritás ellenőrzéséhez.
  • Nem használható szerződésmódosítás helyettesítésére; nem teremthet a Szerződések kereteit meghaladó általános hatáskört.
  • Nem alkalmazható a KKBP céljaira; nem vezethet harmonizációhoz olyan területen, ahol azt a Szerződések kizárják.

Az Alaptörvény E) cikke

  • (1): Magyarország közreműködik az európai egység megteremtésében.
  • (2): nemzetközi szerződés alapján, a tagságból fakadó jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig egyes alkotmányos hatáskörök közös gyakorlása a többi tagállammal, az EU intézményei útján.
  • A közös gyakorlásnak összhangban kell állnia az alapvető jogokkal és szabadságokkal; nem korlátozhatja a területi egységre, népességre, államformára és állami berendezkedésre vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogot.
  • (3): az EU joga a (2) bekezdés keretei között általánosan kötelező magatartási szabályt állapíthat meg.
  • (4): az alapul szolgáló nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az összes országgyűlési képviselő kétharmada kell.

Két nézőpontot külön kell bemutatni

Uniós nézőpontból az uniós jog elsőbbsége és egységes érvényesülése meghatározó. Magyar alkotmányos nézőpontból az E) cikk a befogadás és a közös hatáskörgyakorlás alapja. Az AB az Alaptörvényt értelmezi; az uniós jog kötelező értelmezésének és az uniós aktus érvényességének uniós bírói kontrollját az EUB végzi.

A kijelölt AB-határozatok

30/1998. (VI. 25.) AB – a csatlakozás előtti alkotmányos felhatalmazás problémája.

A társulási megállapodás versenyjogi kritériumairól szólt. Az AB szerint a magyar jogalkalmazó közvetlenül nem alkalmazhatta a hivatkozott közösségi kritériumokat; ehhez hiányzott a megfelelő alkotmányos alap. Egyes végrehajtási rendelkezések alkotmányellenességét megállapította. Tanulság: jogközelítés és egy másik jogrend közhatalmi szabályainak közvetlen befogadása különbözik. Nem a mai tagállami helyzet általános elsőbbségi szabálya.

32/2008. (III. 12.) AB – az EU Izlanddal és Norvégiával kötött átadási megállapodása.

Előzetes normakontroll a kihirdető törvény felett. Az AB egyes rendelkezéseket, többek között a kettős büntethetőség mellőzésének szabályozását alkotmányellenesnek találta a büntetőjogi legalitás és normavilágosság szempontjából. A vizsgálat a magyar kihirdető törvényre irányult; nem az EU kerethatározatát semmisítette meg. Tanulság: a közös hatáskörgyakorlás alkotmányos alapja nem tesz minden, EU-val kapcsolatos nemzetközi megállapodást automatikusan belső uniós joggá.

143/2010. (VII. 14.) AB – Lisszabon és a közös hatáskörgyakorlás.

Az AB elutasította a Lisszaboni Szerződést kihirdető törvény egészének megsemmisítésére irányuló indítványt. Az akkori Alkotmány integrációs klauzuláját úgy értelmezte, hogy az lehetővé teszi a szerződéses keretek közötti közös hatáskörgyakorlást, de nem ad korlátlan felhatalmazást. A vizsgálat tárgya a kihirdető törvény volt, nem egy másodlagos uniós aktus érvényessége.

22/2016. (XII. 5.) AB – alapjogi szuverenitási és identitáskontroll.

Az AB saját hatáskörei gyakorlásakor, erre irányuló indítvány alapján vizsgálhatja, hogy az E) cikk szerinti közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapjogot, Magyarország szuverenitását vagy történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. Az alkotmányos identitást esetről esetre, az Alaptörvény és a történeti alkotmány vívmányai alapján bontja ki. A határozat nem egy uniós aktus megsemmisítése; a kontrollt kivételesen, alkotmányos párbeszéd keretében kell értelmezni.

2/2019. (III. 5.) AB – alkalmazhatósági alap és autentikus értelmezés.

Az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az E) cikk. Az Alaptörvény autentikus értelmezője az AB; értelmezését más szerv értelmezése nem ronthatja le. Az AB ugyanakkor figyelembe veszi a tagságból és nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeket. Az Alaptörvény értelmezése nem azonos az uniós jog értelmezési monopóliumának igényével.

Megjegyzendő és önellenőrzés

Hatáskör nélkül a szubszidiaritás vizsgálata nem pótolja a jogalapot. A 352. cikk nem általános hatáskör-bővítési eszköz. Az E) cikk szerinti kétharmad nem a jelen lévő képviselők kétharmada.

Kérdések: Sorold fel az öt kizárólagos területet! Mikor szorítja ki az EU a tagállami jogalkotást? Melyik AB-határozat kapcsolódik Lisszabonhoz, és melyik az identitáskontrollhoz?

Források: [1] és [7]–[12].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.