← Összes tétel
9. tétel Európai uniós jog

Jogalkotás és alapelvek

Rendes és különleges jogalkotási eljárások; szubszidiaritás és arányosság

Joganyag: EUSZ 5. cikk; EUMSZ 21–22., 25., 77., 81., 113., 289., 293–294., 296–297. cikk; 2. jegyzőkönyv.

Felelési sorrend és alapfogalmak

Jogalap → kezdeményezés → rendes eljárás olvasatai → különleges eljárások → kihirdetés → alapelvek.

Jogalkotási aktus a jogalkotási eljárásban elfogadott jogi aktus. A rendelet, irányelv vagy határozat elnevezés önmagában nem dönti el, hogy jogalkotási aktusról van-e szó.

Rendes eljárás: az EP és a Tanács közösen fogad el rendeletet, irányelvet vagy határozatot főszabály szerint a Bizottság javaslatára. Különleges eljárás: szerződésben meghatározott esetben az EP a Tanács közreműködésével, vagy a Tanács az EP közreműködésével fogadja el.

Kezdeményezés és jogalap

  • Főszabály szerint a Bizottság kezdeményez. A Szerződések külön esetekben tagállami csoport, EP, EKB, Bíróság vagy EBB közreműködését is előírják.
  • A jogalapot az aktus célja és tartalma határozza meg; az eljárás és a szükséges többség nem választható szabadon.
  • A Tanács a Bizottság javaslatát főszabály szerint csak egyhangúlag módosíthatja, a 293. cikkben felsorolt kivételekkel. A Bizottság addig módosíthatja javaslatát, amíg a Tanács nem határozott.

Rendes eljárás az EUMSZ 294 szerint

1. Első olvasat – nincs szerződéses határidő.

Az EP kialakítja álláspontját és megküldi a Tanácsnak. Ha a Tanács jóváhagyja, az aktust elfogadják. Ha nem, saját első olvasati álláspontját elfogadja és indokaival közli az EP-vel; a Bizottság ismerteti álláspontját.

2. Második olvasat – az EP három hónapja.

  • Jóváhagyás vagy határozat hiánya: az aktust a Tanács álláspontjával elfogadottnak kell tekinteni.
  • Elutasítás az EP tagjainak többségével: az aktus nem elfogadott, az eljárás véget ér.
  • Módosítás az EP tagjainak többségével: a módosítások a Tanácshoz és a Bizottsághoz kerülnek.

3. A Tanács második olvasata – három hónap.

Ha minősített többséggel minden módosítást jóváhagy, az aktus elfogadott. A Bizottság által negatívan véleményezett EP-módosításhoz egyhangúság kell. Ha nem fogad el valamennyi módosítást, hat héten belül összehívják az egyeztetőbizottságot.

Egyeztetés és harmadik olvasat

4. Egyeztetőbizottság – az összehívástól hat hét.

A Tanács tagjai vagy képviselői és ugyanannyi EP-képviselő vesz részt. A Tanács oldalán minősített többség, az EP oldalán a képviselők többsége kell a közös szöveghez. A Bizottság közvetít. Ha nincs közös szöveg, az aktus nem elfogadott.

5. Harmadik olvasat – a közös szöveg jóváhagyásától hat hét.

Az EP a leadott szavazatok többségével, a Tanács minősített többséggel fogadja el a közös szöveget. Ha valamelyik nem fogadja el, az aktus nem elfogadott.

A három hónapos határidők legfeljebb egy hónappal, a hathetesek két héttel hosszabbíthatók. A tárgyalást segítő trilógus a három intézmény egyeztetése; nem önálló szerződéses jogalkotási eljárás.

Különleges jogalkotási eljárások

Az EUMSZ 21. cikk (2) szerinti, a szabad mozgást és tartózkodást megkönnyítő szükséges szabályok főszabály szerint rendes eljárásban fogadhatók el. A 21. cikk (3) szerinti szociális biztonsági és szociális védelmi intézkedésekhez egyhangú Tanács és EP-konzultáció kell.

Konzultáció: a jogalkotó rendszerint a Tanács, az EP véleménye kötelezően kikérendő, de tartalma nem köti a Tanácsot. A konzultáció elmulasztása lényeges eljárási hiba lehet.

  • EUMSZ 22. cikk: más tagállamban élő uniós polgárok helyhatósági és EP-választási jogának részletes szabályai; Tanács egyhangúlag, EP-konzultáció után.
  • 77. cikk (3): útlevél, személyazonosító igazolvány, tartózkodási és más kapcsolódó okmányok meghatározott szabályai; egyhangú Tanács, konzultáció.
  • 81. cikk (3): határon átnyúló családjog; egyhangú Tanács, konzultáció. A többi polgári igazságügyi együttműködés főszabály szerint rendes eljárás.
  • 113. cikk: forgalmi, jövedéki és más közvetett adók szükséges harmonizációja; egyhangú Tanács, EP- és Gazdasági és Szociális Bizottság-konzultáció.

Egyetértés: az EP igennel vagy nemmel dönt; a jóváhagyandó aktust ebben az eljárásban nem módosítja.

  • 25. cikk: az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok megerősítése vagy kiegészítése; egyhangú Tanács, EP-egyetértés; tagállami alkotmányos jóváhagyás is szükséges.
  • Az EP által elfogadott különleges eljárás példája az ombudsman jogállásának szabályozása: bizottsági vélemény és tanácsi egyetértés.

Indokolás aláírás kihirdetés

A jogi aktust indokolni kell. Rendes eljárásban az EP és a Tanács elnöke; különleges eljárásban az elfogadó intézmény elnöke írja alá. A jogalkotási aktusokat a Hivatalos Lapban kihirdetik; a megjelölt napon, ennek hiányában a kihirdetést követő huszadik napon lépnek hatályba.

A szubszidiaritás elve

Az EU nem kizárólagos hatáskörében akkor és annyiban járhat el, ha a tervezett intézkedés céljait a tagállamok központi, regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók.

Kettős vizsgálat: elégtelen tagállami megvalósíthatóság + hozzáadott érték uniós szinten. Nem elég általánosságban kijelenteni, hogy az uniós szabályozás előnyös.

  • Példa: országhatáron átnyúló környezeti kár vagy több országot érintő egységes piaci akadály uniós szabályozást indokolhat.
  • A tervezetek indokolásában a célokat, hatásokat és terheket kvalitatív, lehetőség szerint kvantitatív adatokkal kell alátámasztani.
  • A nemzeti parlamentek nyolc héten belül indokolással ellátott véleménnyel ellenőrzik a szubszidiaritást. A sárga és narancssárga mechanizmus részletei a 10. tételben.

Az arányosság elve

Az EU intézkedésének tartalma és formája nem léphet túl a szerződéses célok eléréséhez szükséges mértéken. Minden uniós hatáskörben, így kizárólagosban is alkalmazandó.

  • Alkalmasság: az intézkedés alkalmas a cél elérésére.
  • Szükségesség: nincs a cél elérésére azonosan alkalmas, kevésbé korlátozó megoldás.
  • Arányosság szűkebb értelemben: az okozott hátrány vagy teher nem aránytalan az elérni kívánt célhoz képest; a bírói vizsgálat intenzitása a szabályozási területtől és mérlegelési mozgástértől függ.
  • A formát is mérlegelni kell: például elegendő-e célokat előíró irányelv, vagy egységes rendeleti szabály szükséges. Ez nem jelenti, hogy minden esetben az irányelv kötelező.

A két elv ellenőrzése

A 2. jegyzőkönyv konzultációt, indokolást és tehermérlegelést ír elő. A jogsértés uniós bíróság előtt is vizsgálható; a szubszidiaritási keresetet a tagállam a nemzeti parlament vagy kamara nevében is továbbíthatja a saját jogrendje szerint.

A vizsgán gyakori tévesztések

  • Hatáskör-átruházás: van-e joga az EU-nak fellépni?
  • Szubszidiaritás: indokolt-e az uniós szint a nem kizárólagos hatáskörben?
  • Arányosság: megfelelő-e az intézkedés terjedelme és formája?
  • Az EP második olvasati elutasításánál vagy módosításánál összes tag többsége; harmadik olvasatban leadott szavazatok többsége.
  • A Parlament hallgatása a második olvasatban elfogadást eredményezhet; a harmadik olvasatban mindkét intézmény jóváhagyása kell.

Önellenőrzés: Hol kell 3 hónapot és hol 6 hetet számolni? Mikor kell egyhangú Tanács EP-módosításhoz? Miért alkalmazható arányosság a vámunióban, szubszidiaritás pedig nem?

Források: [1] és [13].

Forrásjegyzék

Az eredeti PDF közös forrásjegyzéke. A szöveg számozott hivatkozásai erre a listára mutatnak.