Az alkotmányosság elvei az Alaptörvényben

Jogforrási mag: Alaptörvény, különösen B), C), I), R), 24-30., 52. cikk

Az alkotmányosság lényege

Az alkotmányosság azt jelenti, hogy az államhatalom gyakorlása jogilag kötött: a közhatalom forrását, szervezetét, eljárását és korlátait az Alaptörvény határozza meg. A magyar alkotmányos rend fő pillérei a jogállamiság, a népszuverenitás és demokratikus legitimáció, a hatalommegosztás, az alapjogok elismerése és a hatékony jogvédelem.

Jogállamiság és jogbiztonság

A B) cikk (1) szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. A jogállamiság nem pusztán azt jelenti, hogy vannak jogszabályok, hanem azt, hogy maga az állam is joghoz kötött. A jogbiztonság megköveteli a világos, megismerhető és kiszámítható normákat, a visszaható hatályú terhes szabályozás tilalmát, a kellő felkészülési időt, valamint az eljárási garanciák betartását.

• Legalitás: közhatalom csak jogi felhatalmazás alapján, annak keretei között gyakorolható.
• Normavilágosság: a címzett számára felismerhető legyen, mi a követendő magatartás.
• Kiszámíthatóság: a jogkövetkezmények előreláthatók legyenek; az állam ne járjon el önkényesen.

Népszuverenitás és demokratikus legitimáció

A B) cikk szerint a közhatalom forrása a nép. A nép hatalmát elsősorban választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Demokratikus legitimáció akkor áll fenn, ha a közhatalmi döntés visszavezethető a nép akaratára - közvetlenül vagy megszakítatlan legitimációs láncon keresztül.

Hatalommegosztás

A C) cikk (1) rögzíti a hatalommegosztás elvét. Nem merev elkülönítést jelent, hanem a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom funkcionális különállását, egymás kölcsönös ellenőrzését és a hatalomkoncentráció megelőzését. Az Alkotmánybíróság alkotmányossági kontrollt, a bíróságok jogvédelmet, az Országgyűlés politikai és ellenőrzési funkciókat gyakorol.

Alapjogok és jogvédelmi mechanizmusok

Az I. cikk szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani; védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. Az alapjogok korlátozásának általános mércéje: törvényi alap, más alapjog vagy alkotmányos érték védelme, szükségesség, arányosság, a lényeges tartalom tiszteletben tartása.

• Alkotmánybíróság: normakontroll, alkotmányjogi panasz, Alaptörvény autentikus értelmezése.
• Rendes bíróságok: egyedi jogvédelem, jogszabályok Alaptörvénnyel összhangban történő értelmezése.
• Alapvető jogok biztosa és helyettesei: alapjogi visszásságok feltárása, ajánlások, indítványok.
• Nemzetközi és uniós jogvédelmi fórumok a saját hatáskörükben kiegészítő védelmet adnak.

Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel. Az 52. cikk szerint egyes alapjogok a rendes I. cikk (3) mércéjén túl is korlátozhatók vagy felfüggeszthetők, de az Alaptörvény meghatározza az érinthetetlen alkotmányos minimumot.