Az Alaptörvény közpénzekre vonatkozó rendelkezései

Jogforrási mag: Alaptörvény N), 36-44. cikk; ÁSZ tv. 1-5. §; MNB tv. 1-8. §; Stabilitási tv. IV. Fejezet; 8/2016., 23/2018., 32/2019., 5/2024. AB

Alapelvek és költségvetés

Az N) cikk a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét rögzíti. Az Országgyűlés, a Kormány és más állami szervek feladatuk ellátása során kötelesek ezt tiszteletben tartani.

A 36. cikk szerint az Országgyűlés minden évre törvényt alkot a központi költségvetésről és a végrehajtásról. A költségvetési és zárszámadási törvénynek azonos szerkezetben, átláthatóan és észszerű részletezettséggel kell bemutatnia a bevételeket és kiadásokat.

Államadósság-szabály

Főszabály szerint nem fogadható el olyan költségvetés, amelynek eredményeként az államadósság meghaladná a GDP felét; ha a ráta ennél magasabb, csak olyan költségvetés fogadható el, amely az arány csökkentését tartalmazza. Kivétel különleges jogrend, illetve tartós és jelentős nemzetgazdasági visszaesés esetén lehetséges.

A 37. cikk a végrehajtás törvényességét, célszerűségét, eredményességét és átláthatóságát írja elő. Uniós hitelfelvételhez vagy garanciához kapcsolódó magyar fizetési kötelezettségvállalásnál a hatályos 37. cikk (7) alapján kétharmados országgyűlési egyedi felhatalmazás és kormánydöntés szükséges.

Nemzeti vagyon és átláthatóság

A 38. cikk alapján az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. Kezelésének és védelmének célja a közérdek, a közös szükségletek kielégítése és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. Átruházás csak törvényben meghatározott célból, főszabály szerint értékarányosan történhet; hasznosítási szerződés csak átlátható szervezettel köthető.

2026-os vizsgacsapda: a korábbi 38. cikk (6) 2026. június 20-tól hatálytalan; a KEKVA-kra vonatkozó hatályos átmeneti szabályokat nem szabad a régi bekezdésként visszamondani. A 39. cikk (2) szerint minden közpénzzel gazdálkodó szervezet nyilvánosan elszámol, a közpénzekre és nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekűek. A korábbi 39. cikk (3) 2026. július 19-től hatálytalan.

Pénzügyi alkotmányos intézmények

• MNB - 41. cikk: Magyarország központi bankja; elsődleges célja az árstabilitás, feladatai közé tartozik a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás.
• Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal - 42. cikk: 2026. július 19-től alaptörvényi intézmény.
• ÁSZ - 43. cikk: az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve; ellenőrzi többek között a költségvetés végrehajtását és az államháztartási gazdálkodást.
• Költségvetési Tanács - 44. cikk: az Országgyűlés költségvetési törvényhozó munkáját segíti, tagja az elnöke, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke. A korábbi alaptörvényi vétójog 2026. július 19-től megszűnt; a jelenlegi rendszer véleményezési és ellenőrző funkciót hangsúlyoz.

Kulcs-AB döntések