Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezése

Jogforrási mag: Alaptörvény R) cikk, 28. cikk; 7/2013., 23/2018., 2/2019., 11/2020. AB

Az Alaptörvény értelmezési kerete - R) cikk

• R) (1): az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
• R) (2): az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
• R) (3): az Alaptörvényt annak céljával, a Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
• R) (4) - 2026-ban hatályos szöveg: Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.

A történeti alkotmány vívmányai nem zárt, előre rögzített lista. Az Alkotmánybíróság azokat esetenként azonosítja; ilyen vívmányként jelent meg például a bírói függetlenség és a közigazgatási bíráskodás hagyománya.

A bírói jogértelmezés - 28. cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabály szövegét elsősorban annak céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A cél megállapításánál elsősorban a preambulumot és a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

A 28. cikk nem tiltja a nyelvtani, logikai, rendszertani vagy történeti értelmezést. A bíróság azonban a lehetséges értelmezések közül nem választhat önkényesen: az eredménynek összeegyeztethetőnek kell lennie a norma céljával és az Alaptörvénnyel.

Az értelmezés korlátai

A bíró nem válhat jogalkotóvá. A jogszabály értelmezése és a joghézag kitöltése nem vezethet a norma felismerhető tartalmával ellentétes, önkényes contra legem eredményhez. Alkotmányjogi probléma különösen akkor merül fel, ha az értelmezés figyelmen kívül hagyja az Alaptörvényt és a 28. cikkből következő kötelező mérlegelési szempontokat.

Kulcs-AB döntések