4. tétel Alkotmányjog és közigazgatási jog

A belső jog és a nemzetközi jog, illetve az uniós jog viszonya

Jogforrási mag: Alaptörvény E), Q); 2005. évi L. törvény; 53/1993., 4/1997., 7/2005., 32/2008., 22/2012., 23/2015., 22/2016., 9/2018., 2/2019., 11/2020., 16/2021., 32/2021. AB

Nemzetközi jog - Q) cikk

A Q) cikk kétféle kapcsolatot rendez. Magyarország biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. A nemzetközi jog általánosan elismert szabályait - mindenekelőtt a nemzetközi szokásjog általános szabályait és jogelveit - az Alaptörvény közvetlenül befogadja. A nemzetközi jog más forrásai, különösen a nemzetközi szerződések, jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

A 2005. évi L. törvény logikája: előkészítés és tárgyalás -> belső felhatalmazás -> a kötelező hatály nemzetközi jogi elismerése -> kihirdetés -> belső alkalmazás. Országgyűlési hatáskörbe tartozó szerződésnél az Országgyűlés, más esetben a Kormány adja a szükséges felhatalmazást.

A nemzetközi kötelezettség és a belső jogi alkalmazhatóság nem azonos. Ha egy kihirdető jogszabály alkotmányossági okból kiesik a belső jogból, az önmagában nem szünteti meg Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségét; az államnak helyre kell állítania az összhangot.

Uniós jog - E) cikk

Az uniós jog sajátos, sui generis jogrend. Az E) cikk alapján Magyarország az alapító szerződésekből fakadó jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az EU intézményei útján gyakorolhatja. Az EU joga az E) cikk keretei között általánosan kötelező magatartási szabályt állapíthat meg.

A közös hatáskörgyakorlás nem korlátlan: összhangban kell állnia az alapvető jogokkal és szabadságokkal, és nem korlátozhatja Magyarország elidegeníthetetlen rendelkezési jogát területi egysége, népessége, államformája és állami berendezkedése felett. Az integrációs szerződés kötelező hatályának elismeréséhez az összes országgyűlési képviselő kétharmada szükséges.

Az uniós jog elsőbbsége

Az uniós jog elsőbbsége alkalmazási elsőbbség: ha az adott ügyben közvetlenül alkalmazandó uniós norma és magyar jogszabály ütközik, az uniós jogot kell alkalmazni, a magyar rendelkezést pedig az ügyben félre kell tenni. Ettől a magyar norma nem válik automatikusan semmissé. Az EU-jog magyarországi alkalmazhatóságának alkotmányos kapcsoló szabálya az E) cikk; nem egyszerűen a magyar jogforrási hierarchia csúcsán áll.

Kulcs-AB döntések

Döntés	Vizsgán elégséges tételmondat
53/1993. (X. 13.) AB	A nemzetközi jog általánosan elismert szabályait az alkotmányos befogadó klauzula a belső jog részévé teszi; az összhang biztosítása állami kötelezettség.
4/1997. (I. 22.) AB	A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály alkotmányosságilag vizsgálható; megsemmisítése nem szünteti meg a nemzetközi kötelezettséget.
7/2005. (III. 31.) AB	A ki nem hirdetett nemzetközi szerződés nem válik a magyar jogrendszer belső jogként alkalmazható részévé.
32/2008. (III. 12.) AB	Az EU és tagállamai által kötött vegyes megállapodásoknál különösen fontos az uniós és a klasszikus nemzetközi jogi kötődés elhatárolása.
22/2012. (V. 11.) AB	Az E) cikk szerinti integrációs klauzula és az uniós kapcsolódású szerződések kétharmados felhatalmazásának kereteit értelmezte.
23/2015. (VII. 7.) AB	Nemzetközi szerződésbe ütköző belső jog esetén az AB a Q) cikkből fakadó összhang-követelményt érvényesíti.
22/2016. (XII. 5.) AB	Alapjogi kontroll, szuverenitáskontroll és alkotmányos identitáskontroll a közös hatáskörgyakorlás határainak vizsgálatára.
9/2018. (VII. 9.) AB	Az E), Q) és 25. cikk elhatárolása; nem minden EU-közeli nemzetközi szerződés tartozik automatikusan az E) cikk alá.
2/2019. (III. 5.) AB	Az EU-jog magyarországi alkalmazhatóságának belső alkotmányos alapja az E) cikk; az AB az Alaptörvény autentikus értelmezője.
11/2020. (VI. 3.) AB	A bíróságnak ténylegesen tisztáznia kell az uniós jog alkalmazhatóságát; hazai norma önkényesen nem tehető félre.
16/2021. (V. 13.) AB	Az uniós jog alkalmazási elsőbbségét az E) cikk alkotmányos keretében kell értelmezni.
32/2021. (XII. 20.) AB	A fenntartott szuverenitás és az alkotmányos önazonosság szempontjai; nem általános felhatalmazás az uniós jog félretételére.

VIZSGAMAG / MEMÓRIAKÉPLET

Q) = nemzetközi jog: összhang + befogadás + kihirdetés

E) = EU-jog: közös hatáskörgyakorlás + alkalmazási elsőbbség

EU-jog = sui generis, nem egyszerű hazai jogforrási lépcső

22/2016 + 32/2021 = alapjog/szuverenitás/identitás korlátai