Az egyesülési jog
Jogforrási mag: Alaptörvény VIII. cikk (2)-(5); 1989. évi XXXIII. tv.; Ptk. 3:63-3:70. §; 2011. évi CLXXV. tv.; 2011. évi CLXXXI. tv.; a tételsorban felsorolt AB-döntések
Az egyesülési szabadság tartalma
Az Alaptörvény VIII. cikk (2) szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és szervezetekhez csatlakozni. A jog az önkéntes társadalmi önszerveződés alkotmányos alapja. Egyéni oldala a csatlakozás, kimaradás és kilépés szabadsága; kollektív oldala a szervezet megalakítása, belső önszabályozása, működése és céljai követése.
A VIII. cikk külön nevesíti a pártokat és a szakszervezeteket. A pártok a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában közreműködnek, de közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak; működésük és gazdálkodásuk részletes szabályai sarkalatos törvényben vannak. Szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és működhetnek.
Az egyesülési jog korlátai
A Civil tv. alapján szervezet minden olyan célra alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel és amelyet törvény nem tilt. Nem gyakorolható az egyesülési jog az Alaptörvény C) cikk (2) megsértésére, bűncselekmény megvalósítására vagy arra való felhívásra, illetve mások jogainak és szabadságának sérelmére. Fegyveres szervezet nem hozható létre, és egyesülési jogi szervezet nem vállalhat olyan közfeladatot, amelyet törvény kizárólag állami szerv saját hatáskörébe utal.
A korlátozás általános mércéje az I. cikk (3): legitim alkotmányos cél, szükségesség és arányosság. Fontos a negatív egyesülési szabadság is: főszabály szerint senkit nem lehet egy magánjogi egyesületbe kényszeríteni. Ettől el kell választani a törvény által közfeladatra létrehozott köztestület kötelező tagságát, amely nem azonos egy önkéntes egyesület tagságával.
Az egyesület - Ptk. 3:63-3:70
Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létrehozott, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Alapításához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet.
A tagsági jogviszony főszabály szerint önkéntes. A tag részt vehet az egyesület tevékenységében és döntéshozatalában, jogosult kilépni; az egyesület szervezete és működése alapvetően az alapszabályon és a Ptk. garanciális szabályain nyugszik. A nyilvántartásba vétel konstitutív: a jogi személy egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
Civil szervezetek és bírósági nyilvántartás
A Civil tv. fogalomrendszerében civil szervezet többek között a civil társaság, a nyilvántartott egyesület - a törvényi kivételekkel - és az alapítvány. A párt és a szakszervezet speciális, egyesülési alapon létrejövő szervezettípus, de nem azonos a Civil tv. szerinti "civil szervezet" minden kategóriájával.
A civil szervezetek nyilvántartását a székhely szerint illetékes törvényszék vezeti. A bíróság törvényességi kontrollt gyakorol: az alapítás és a deklarált cél jogszerűségét vizsgálja, nem a cél társadalmi hasznosságát vagy célszerűségét.
A pártok különös szabályai
A párt az egyesülési jog alapján működő speciális politikai szervezet. Tagja csak természetes személy lehet; munkahelyen, szolgálati helyen és tanintézetben főszabály szerint nem hozhat létre és nem működtethet szervezetet. Finanszírozása kiemelten szabályozott: tagdíj, központi költségvetési támogatás és törvényben megengedett más források lehetségesek, míg jogi személytől, külföldi államtól vagy szervezettől, nem magyar természetes személytől és anonim forrásból támogatást nem fogadhat el.
A költségvetési párttámogatás egyik része egyenlő, másik része a választási eredményhez igazodik; az 1%-os szavazati küszöb alatt állami működési támogatás nem jár. A pártok gazdálkodásának törvényességét az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Kulcs-AB döntések
Döntés |
Vizsgán elégséges tételmondat |
|---|---|
8/1990. (IV. 23.) AB |
Az önrendelkezés és személyes autonómia az emberi méltóság része; ez az önkéntes társadalmi önszerveződés egyik általános alkotmányos háttere. |
26/1992. (IV. 30.) AB |
A jogbiztonság része a világos, értelmezhető normatartalom; az egyesülési jog kereteinek szabályozása sem lehet kiszámíthatatlan. |
22/1994. (IV. 16.) AB |
Az egyesülési szabadság magában foglalja a célválasztást, az alapítást, a csatlakozás és kilépés önkéntességét. A köztestületi kötelező tagság nem azonos a magánegyesületi kényszertagsággal. |
21/1996. (V. 17.) AB |
A tagfelvételi és csatlakozási szabadság korlátozható, ha más alkotmányos jog vagy érdek ezt szükségessé teszi és a korlátozás arányos. |
58/1997. (XI. 5.) AB |
A jogállami, kiszámítható és világos szabályozás követelménye az egyesülési jogot érintő törvényi korlátokra is irányadó. |
6/2001. (III. 14.) AB |
A konstitutív bírósági nyilvántartás önmagában nem sérti az egyesülési jogot; a bíróság a törvényességet vizsgálja, és feltételek teljesülésekor nem tagadhatja meg a bejegyzést. |
10/2011. (III. 9.) AB |
Az egyesület önkéntes, önkormányzó és autonóm szervezet; az állami/ügyészi törvényességi kontroll csak törvényben pontosan körülhatároltan, szükséges és arányos módon gyakorolható. |
20/2014. (VII. 3.) AB |
A kötelező intézményi integráció korlátozhatja az egyesülési szabadságot, de alkotmányosan igazolható lehet - az ügyben a pénzügyi stabilitás és betétesvédelem ezt alátámasztotta. |
3062/2015. (IV. 10.) AB |
Valamely külön hatósági státusz vagy elismerés kizárólagossága nem sérti automatikusan az egyesülési jogot, ha magának az egyesületnek a létrejöttét és működését nem akadályozza. |
VIZSGAMAG / MEMÓRIAKÉPLET EGYESÜLÉSI JOG = alapítani + csatlakozni + kimaradni/kilépni + autonóm működés EGYESÜLET = tartós közös cél + nyilvántartott tagság + jogi személy + legalább 10 alapító NYILVÁNTARTÁS = konstitutív, de csak törvényességi kontroll PÁRT = speciális egyesülési szervezet; népakarat, de nincs közvetlen közhatalom ÁLLAMI KONTROLL = csak törvényben, szükségesen és arányosan |
|---|
30 másodperces feleletindítás
„Az egyesülési szabadság az önkéntes társadalmi önszerveződés alapjoga. Az Alaptörvény VIII. cikke védi a szervezetalapítás és csatlakozás szabadságát, külön nevesíti a pártokat és a szakszervezeteket. Az egyesület autonóm, önkormányzó jogi személy; a bírósági nyilvántartás törvényességi kontroll, nem célszerűségi engedélyezés. Az állam csak törvényben pontosan meghatározott, szükséges és arányos módon avatkozhat be a szervezet autonómiájába.”