← Összes tétel
9. tétel Alkotmányjog és közigazgatási jog

A gyülekezési jog

Jogforrási mag: Alaptörvény VI. cikk (1), VIII. cikk (1); 2018. évi LV. tv. 1-21. §; 26/2018. (IX. 27.) BM rendelet; a tételsorban felsorolt AB-döntések

Fogalom és alkotmányos funkció

A VIII. cikk (1) szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A gyülekezési jog a véleménynyilvánítással szorosan összefüggő, kollektívan gyakorolt kommunikációs alapjog. A demokratikus nyilvánosság eszköze: lehetővé teszi a közügyek közös megvitatását, a kritikát és tiltakozást.

A Gytv. szerint gyűlés a legalább két személy részvételével, közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. Nyilvános, ha bárki szabadon csatlakozhat. Alkotmányos védelem a békés gyűlést illeti.

Bejelentési rendszer

A közterületi gyűlés főszabály szerint bejelentésköteles, de nem engedélyköteles. A rendőrség szerepe egyrészt a jogszerűség és más védett érdekek őrzése, másrészt pozitív alapjogvédelmi kötelezettségként a békés rendezvény megtartásának biztosítása és harmadik személyek támadásának elhárítása.

  • Rendes gyűlés: előzetes bejelentés a gyülekezési hatóságnak.
  • Sürgős gyűlés: ha a rendes határidő betartása a gyűlés célját veszélyeztetné; van szervező és bejelentés.
  • Spontán gyűlés: közvetlen eseményre előzetes szervezés nélkül kialakuló gyülekezés; nincs előzetes bejelentés.
  • Nem közterületi helyszínen a tulajdonos és használó hozzájárulása szükséges.

Korlátozás és tiltás

A rendőrségnek először egyeztetéssel és enyhébb korlátozó feltételekkel kell törekednie az alapjog gyakorlásának fenntartására. A tiltás ultima ratio: akkor alkalmazható, ha a közbiztonságot, közrendet vagy mások jogait fenyegető közvetlen, szükségtelen és aránytalan veszély enyhébb eszközzel nem hárítható el.

Mások magán- és családi élete, otthona, emberi méltósága, a bíróságok zavartalan működése, a közlekedés és a közbiztonság legitim korlátozási szempont lehet. A puszta kellemetlenség vagy a szokásos közlekedési zavar nem automatikus tiltási ok.

A 2025-től hatályos Gytv. 13/A. § külön gyermekvédelmi korlátozást állapít meg a Gyvt. 6/A. §-ához kapcsolódóan. Ez a hatályos törvényi rendszer része, ezért a 2026-os vizsgán ismerni kell. A folyamatban lévő gyűlés feloszlatása külön intézmény: csak törvényben meghatározott okból, a szükséges rendőri intézkedési garanciákkal történhet.

Kulcs-AB döntések

Döntés

Vizsgán elégséges tételmondat

4/2007. (II. 13.) AB

A békés gyülekezés a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke.

75/2008. (V. 29.) AB

A bejelentési kötelezettség nem abszolút; a spontán, azonnali társadalmi reakciót szolgáló békés gyűlés is alapjogi védelem alatt áll.

3/2013. (II. 14.) AB

A rendőrségi döntéssel szemben gyors, tényleges és érdemi bírói jogvédelem szükséges.

24/2015. + 3332/2018. AB

In dubio pro libertate: kétség esetén a gyülekezési szabadságot jobban biztosító megoldást kell választani; ez nem jelent korlátozhatatlanságot.

30/2015. (X. 15.) AB

Bíróság működése csak konkrét, súlyos veszélyeztetés esetén igazol korlátozást.

13/2016. + 14/2016. AB

A gyülekezési jog és a magánszféra, illetve más alapjogok kollízióját törvényi és jogalkalmazói mérlegeléssel kell feloldani.

3057/2019. (III. 25.) AB

Nem közterületi gyűléshez tulajdonosi/használói hozzájárulás előírása alkotmányos.

1057/2026. (II. 20.) AB

Az arc eltakarására vonatkozó törvényi korlátozás a közrend és az azonosíthatóság védelmében alkotmányosan igazolható.

VIZSGAMAG / MEMÓRIAKÉPLET

GYŰLÉS = 2+ személy + közügy + nyilvános összejövetel

KÖZTERÜLET = bejelentés, nem engedély

SÜRGŐS = bejelentett; SPONTÁN = előzetesen nem szervezett

TILTÁS = ultima ratio

IN DUBIO PRO LIBERTATE = kétség esetén a szabadság javára