A lelkiismereti- és vallásszabadság
Jogforrási mag: Alaptörvény VII.; 2011. évi CCVI. tv. I-V. Fejezet; 1997. évi CXXIV. tv. 4-7. §; 4/1993., 32/2003., 6/2013., 23/2015., 17/2017. AB
A jog tartalma
A VII. cikk szerint mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. A jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását és megváltoztatását, kinyilvánítását vagy a kinyilvánítás mellőzését, egyéni és közösségi, nyilvános és magánéleti gyakorlását, valamint tanítását.
A vallásszabadság egyszerre pozitív és negatív, egyéni és közösségi jog. A belső meggyőződés - forum internum - különösen erős védelem alatt áll. A külső vallásgyakorlás - forum externum - mások jogaival vagy alkotmányos értékekkel ütközhet, ezért az I. cikk (3) alapján korlátozható.
Állami semlegesség és különvált működés
A 4/1993. AB alaptétele: az államnak vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell lennie. A semlegesség nem vallási közömbösség és nem tétlenség: az államnak biztosítania kell a szabad, tudatos választás tényleges lehetőségét. Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek, de közösségi célok érdekében együttműködhetnek.
Vallási közösségek és autonómia
Az Ehtv. a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek négy formáját különbözteti meg: vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház, bevett egyház. A magasabb státuszhoz társadalmi beágyazottsági és együttműködési feltételek, illetve többletjogosultságok kapcsolódhatnak, de a vallásszabadság alapvető tartalma nem a státusztól függ.
Az egyházi autonómia alapján az állam nem dönthet hitelvekről, nem irányíthatja a vallási közösség belső életét, és tisztán belső vallási szabályt főszabály szerint nem érvényesíthet állami kényszerrel. Ha azonban a vita állami jogszabályon alapuló munkajogi, polgári vagy más jogviszonyból ered, állami bírói jogvédelemnek helye van.
Finanszírozás
A különvált működés nem jelent pénzügyi együttműködési tilalmat. Vallási közösségek közfeladatot - például oktatási, szociális, egészségügyi, kulturális tevékenységet - láthatnak el, amelyhez törvényi keretek között állami támogatás kapcsolódhat. A személyi jövedelemadó egyházi felajánlása a hívők választásán keresztül támogatja a hitéleti tevékenységet.
Kulcs-AB döntések
Döntés |
Vizsgán elégséges tételmondat |
|---|---|
4/1993. (II. 12.) AB |
Vallásszabadság: egyéni és közösségi, pozitív és negatív jog; állami világnézeti semlegesség, amely nem jelent tétlenséget. |
32/2003. (VI. 4.) AB |
Belső egyházi norma állami kényszerrel nem érvényesíthető; állami jogon alapuló jogviszonyból eredő vitát viszont a bíróság elbírálja. |
6/2013. (III. 1.) AB |
Az egyházi jogállás elismerése nem lehet önkényes politikai mérlegelés; objektív feltételek és megfelelő jogvédelem szükséges. |
23/2015. (VII. 7.) AB |
Az Ehtv. egyes korábbi szabályai az EJEE vallásszabadsági és diszkriminációtilalmi követelményeibe ütköztek. |
17/2017. (VII. 18.) AB |
Az egyházi 1% szempontjából a különböző vallási közösségek hívei az egyéni vallásszabadság oldaláról homogén csoportot alkotnak; az indokolatlan kizárás diszkriminatív. |
VIZSGAMAG / MEMÓRIAKÉPLET VALLÁSSZABADSÁG = hinni + nem hinni + változtatni + gyakorolni + nem gyakorolni 4/1993 = SEMLEGESSÉG 32/2003 = AUTONÓMIA, de állami jogvita → bíróság KÜLÖNVÁLT MŰKÖDÉS ≠ együttműködés tilalma |
|---|