12. tétel Alkotmányjog és közigazgatási jog

A tulajdon alkotmányjogi védelme

Jogforrási mag: Alaptörvény XIII. cikk; 64/1993., 35/1994., 43/1995., 42/2006., 94/2011., 26/2013., 3071/2019., 25/2021. AB határozat

A tulajdon alapjogi fogalma

A XIII. cikk (1) szerint mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, továbbá 2025. április 15-től kifejezetten a készpénzzel történő fizetéshez is. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. Az alkotmányjogi tulajdonfogalom funkcionális: nem azonos mechanikusan a polgári jogi tulajdonjoggal, hanem a már megszerzett, vagyoni értékű és kellően megszilárdult jogi pozíciókat védi.

Védett lehet: klasszikus tulajdonjog, vagyoni értékű jog, egyes megszerzett társadalombiztosítási vagy más vagyoni jogosultságok, ha kellően konkrét és megszilárdult a jogcím.
Nem alapjog: általában a jövőbeni tulajdonszerzés puszta reménye; az alkotmány nem garantál változatlan gazdasági vagy jogszabályi környezetet.
Szociális kötöttség: a tulajdonjog gyakorlása közérdekből és mások jogainak védelmében korlátozható; a tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

Tulajdonkorlátozás és kisajátítás

A tulajdonkorlátozásnál a közérdek és az arányosság a meghatározó. A tulajdonhoz való jog sajátos alapjog: az AB gyakorlatában a közérdek szélesebb körben igazolhat korlátozást, de a beavatkozás súlya nem lehet aránytalan az elérni kívánt céllal.

A kisajátítás a tulajdonelvonás legsúlyosabb formája. A XIII. cikk (2) kumulatív feltételei: kivételesség, közérdek, törvényben meghatározott eset és mód, valamint teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás. Nem minden tulajdonkorlátozás kisajátítás; a minősítésnél a beavatkozás tényleges hatása döntő.

Szerzett jogok

A jogbiztonság nem tesz minden egyszer megszerzett jogosultságot érinthetetlenné. A szerzett jogok védelme különösen erős, ha a jogosult ellenszolgáltatást teljesített vagy a jogosultság a tulajdon alkotmányos védelmi körébe került. A jogalkotó ugyanakkor közérdekből, megfelelő átmenettel és arányosan módosíthat vagyoni szabályokat.

AB-döntés	Vizsgán megtanulandó tétel
64/1993. (XII. 22.)	Az alkotmányos tulajdonvédelem önálló közjogi fogalom; a tulajdon tartalmát a mindenkori alkotmányos közjogi és magánjogi korlátokkal együtt kell értelmezni.
35/1994. (VI. 24.)	A tulajdonszerzéshez általában nincs alapjog; külföldiek tulajdonszerzése törvényben, alkotmányos célból korlátozható.
43/1995. (VI. 30.)	A szerzett jogok jogállami védelme nem jelent abszolút változtathatatlanságot; a beavatkozásnál a jogbiztonság és arányosság mércéje irányadó.
42/2006. (X. 5.)	Tulajdonkorlátozásnál közérdek és arányosság szükséges; a közérdek fennállása bíróságilag/alkotmányosan ellenőrizhető.
94/2011. (XI. 17.)	El kell választani a kisajátítást az egyéb tulajdonkorlátozásoktól; a kisajátításra a XIII. cikk szigorú, külön feltételei vonatkoznak.
26/2013. (X. 4.)	A tulajdonkorlátozás alkotmányosságához valós közérdek és arányos beavatkozás szükséges; a közérdek puszta formális megjelölése nem elég.
3071/2019. (IV. 10.)	A közérdek a tulajdonkorlátozás legitim alapja lehet, de a konkrét intézkedés arányosságát ténylegesen vizsgálni kell.
25/2021. (VIII. 11.)	Műemléki lakásokra alapított vételi jog esetén is biztosítani kell a tulajdonvédelem és a közérdek arányos egyensúlyát.
Vizsgamag: alkotmányos tulajdon ≠ csak Ptk.-tulajdon; tulajdonszerzésre nincs általános alapjog; korlátozás = közérdek + arányosság; kisajátítás = kivételes + közérdek + törvény + teljes, feltétlen, azonnali kártalanítás; 2025-től a készpénzes fizetés is XIII. cikkben biztosított jog.