15. tétel Alkotmányjog és közigazgatási jog

Az egészséges környezethez való jog és a környezetvédelemmel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések

Jogforrási mag: Alaptörvény P), XX-XXI. cikk; 1995. évi LIII. törvény I-IV. és VIII-IX. Fejezet; 16/2015., 3223/2017., 13/2018., 4/2019., 14/2020., 5/2022. AB határozat

Alaptörvényi rendszer

P) cikk (1): a természeti erőforrások - különösen termőföld, erdők, vízkészlet, biológiai sokféleség - és a kulturális értékek a nemzet közös öröksége; védelmük, fenntartásuk és jövő nemzedékek számára megőrzésük az állam és mindenki kötelessége.
XX. cikk: a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését az állam többek között a környezet védelmének biztosításával segíti.
XXI. cikk (1): Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
XXI. cikk (2): aki a környezetben kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni - „szennyező fizet” elv.
XXI. cikk (3): elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

Az egészséges környezethez való jog sajátossága, hogy objektív intézményvédelmi oldala különösen erős. A környezet károsodása sokszor visszafordíthatatlan, ezért az államnak nem elég utólag kártalanítani: megelőző, elővigyázatossági és helyreállítási szabályokat kell fenntartania.

A visszalépés tilalma

Az AB környezetvédelmi dogmatikájának kulcsa a védelmi szinttől való visszalépés tilalma. Ha a jogalkotó egyszer kialakított egy bizonyos környezetvédelmi védelmi szintet, azt nem csökkentheti önkényesen. Visszalépés csak akkor igazolható, ha más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítése azt elkerülhetetlenül szükségessé teszi, és a csökkentés arányos.

Megelőzés: a környezetterhelést lehetőleg annak bekövetkezése előtt kell megakadályozni.
Elővigyázatosság: tudományos bizonytalanság esetén sem lehet automatikusan figyelmen kívül hagyni a súlyos vagy visszafordíthatatlan környezeti kockázatot.
Helyreállítás és felelősség: a károkozó viseli a helyreállítás terheit.
Jövő nemzedékek: a jelen generáció nem használhatja fel úgy a közös természeti örökséget, hogy a jövő generációk tényleges lehetőségeit kiüresítse.

Kvt. - a vizsgán szükséges váz

A környezetvédelmi törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet magas szintű, összehangolt védelme és a fenntartható fejlődés biztosítása. Szabályozza a környezeti elemek védelmét, a környezethasználat feltételeit, a felelősséget, a hatósági eszközöket, a nyilvánosság és társadalmi részvétel alapjait, valamint az állam és az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait.

AB-döntés	Vizsgán megtanulandó tétel
16/2015. (VI. 5.)	Az egészséges környezethez való jog erős objektív állami intézményvédelmi kötelezettséget jelent; a P) cikk a jövő nemzedékek iránti felelősséget is alkotmányos szintre emeli.
3223/2017. (IX. 25.)	A már elért környezetvédelmi védelmi szinttől való visszalépés csak kivételesen, szükségesség és arányosság igazolásával fogadható el.
13/2018. (IX. 4.)	A vízgazdálkodási szabályoknál is érvényes a visszalépés tilalma és az elővigyázatosság; a természeti erőforrások védelme nem puszta szakpolitikai cél.
4/2019. (III. 7.)	Környezethasználat csak olyan szabályozási és engedélyezési keretek között fogadható el, amelyek ténylegesen érvényesítik a megelőzés és a környezetvédelem alkotmányos követelményeit.
14/2020. (VII. 6.)	A természeti kincsek védelme a jelen és jövő nemzedékek közös érdeke; az állam nem csökkentheti indokolatlanul a kialakított védelmi szintet.
5/2022. (IV. 14.)	A Magyar Államot aktív felelősség terheli a közös természeti örökség megóvásáért; a tulajdonosi vagy szabályozói minőség nem mentesít az alkotmányos környezetvédelmi kötelezettség alól.
Vizsgamag: P) = közös örökség + jövő nemzedékek; XXI. = alapjog + szennyező fizet; fő elvek: megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás, visszalépés tilalma.