A választójog - országgyűlési, helyi önkormányzati és európai parlamenti választások

Jogforrási mag: Alaptörvény B) cikk (3)-(4), XXIII. cikk, 2. cikk, 9. cikk (3) e), 35. cikk (1)-(3); Ve. 2013. évi XXXVI. tv.; 2011. évi CCIII. tv.; 2010. évi L. tv.; 2003. évi CXIII. tv.; 3/1991., 1/2013., 3086/2016., 3093/2018., 3032/2020. AB határozat

Alapelvek

A választójog a népszuverenitás gyakorlásának alapvető politikai joga. Az Alaptörvény szerint a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. A választásoknak általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazáson, a választói akarat szabad kifejezését biztosítva kell megtörténniük.

• Aktív választójog: a választásban szavazóként való részvétel joga.
• Passzív választójog: a megválaszthatóság joga; törvény az aktív választójognál további feltételekhez kötheti.
• Egyenlőség: nem feltétlenül matematikai azonosság, de a szavazatok súlyának lényeges és indokolatlan eltérése tilos.
• Szabad választás: a választópolgárt jogellenes kényszer vagy megtévesztő állami beavatkozás nem akadályozhatja döntésében.

2026-os kiemelt változás - országgyűlési választhatóság

A XXIII. cikk (2) 2026. július 19-től kizárja az országgyűlési választhatóságból azt, aki képviselői megbízatást összesen legalább 12 évig már betöltött, vagy akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak. Ez a passzív választójog új alkotmányos korlátja.

Országgyűlési választás

A választási rendszer vegyes: egyéni választókerületi és országos listás mandátumokat kombinál. Az Országgyűlés 199 képviselőből áll: 106 egyéni választókerületi és 93 országos listás mandátum. Az országos listán pártlista és nemzetiségi lista szerepelhet; a nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséggel és - mandátum hiányában - nemzetiségi szószólóval vehetnek részt az Országgyűlés munkájában. A pártlista általános bejutási küszöbe 5%, közös listánál a pártok számától függően magasabb.

Helyi önkormányzati választás

A nagykorú magyar és a magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós polgár helyi választáson választó és választható; az elismert menekült és huzamos tartózkodási jogosultságú nagykorú személy választó lehet. A polgármestert közvetlenül választják. 10 000 lakosig egyéni listás, fölötte vegyes rendszer működik. A helyi általános választást ötévente, az EP-választással egyidejűleg tartják.

Európai parlamenti választás

Magyarország egy választókerületet alkot, a választás arányos, listás rendszerű. A magyar állampolgárok mellett a magyarországi lakóhellyel rendelkező más uniós tagállami polgárok is választhatnak és választhatók, de ugyanazon EP-választáson csak egy tagállamban gyakorolhatják választójogukat.

Ve. - vizsgán szükséges eljárási mag

• Alapelvek: választás tisztasága, önkéntes részvétel, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, jogorvoslat lehetősége és nyilvánosság.
• Választási szervek: választási bizottságok és választási irodák; országos szinten NVB és NVI.
• Jogorvoslat: a választási ügyek rendkívül rövid határidőkhöz kötöttek; kifogás, fellebbezés és bírói felülvizsgálat biztosítja a gyors jogvédelmet.