← Összes tétel
17. tétel Alkotmányjog és közigazgatási jog

A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése, megszűnése, állampolgári státusjogok és kötelezettségek

Jogforrási mag: Alaptörvény G) cikk, XXVII. cikk, XXX-XXXI. cikk; 1993. évi LV. törvény 1-12. §

Alkotmányos alapok

  • Ius sanguinis: születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár.
  • Állami védelem: Magyarország védelmezi állampolgárait; külföldön a magyar állampolgár jogosult Magyarország védelmére.
  • Megfosztás tilalma: senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.
  • Sarkalatosság: az állampolgárság részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Keletkezés és megszerzés

Keletkezés tipikusan leszármazással történik: a magyar állampolgár gyermeke születési helyétől függetlenül magyar állampolgár. A törvény a hontalanság megelőzésére további vélelmeket is alkalmazhat.

  • Általános honosítás: főszabály szerint 8 év folyamatos magyarországi lakóhely; büntetlen előélet és folyamatban lévő büntetőeljárás hiánya; biztosított megélhetés és lakhatás; köz- és nemzetbiztonsági megfelelés; alkotmányos alapismereti vizsga vagy mentesség, valamint magyar nyelvtudás.
  • Kedvezményes honosítás: a törvény rövidebb tartózkodási időt vagy tartózkodási idő nélküli honosítást enged például magyar családi kapcsolat, örökbefogadás, menekült/hontalan státusz vagy magyar felmenő esetén.
  • Egyszerűsített honosítás: magyar felmenő vagy valószínűsíthető magyarországi származás és magyar nyelvtudás mellett, megfelelő büntetlen előéleti és biztonsági feltételekkel magyarországi lakóhely nélkül is lehetséges.
  • Visszahonosítás: a korábban magyar állampolgár személy kedvezményes feltételekkel szerezheti vissza állampolgárságát.

Megszűnés és visszavonás

A magyar állampolgárság megszűnhet lemondással, ha a törvényi feltételek fennállnak, továbbá a jogellenesen - például valótlan adat vagy tény elhallgatása útján - megszerzett állampolgárság visszavonható. A visszavonás nem azonos az önkényes megfosztással: törvényi tényállás, hatósági eljárás és jogorvoslati garanciák szükségesek.

Új intézmény: a magyar állampolgárság felfüggesztése

A G) cikk (3) 2025-től lehetővé teszi, hogy a más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető legyen; csoportos felfüggesztés tilos. Az Ápt. 9/A-9/E. §-ai ezt a lehetőséget főként olyan kettős állampolgárokra konkretizálják, akik a magyar mellett nem EGT-állam állampolgárságával rendelkeznek, és magatartásuk Magyarország közrendjére, közbiztonságára vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent. A felfüggesztésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie, időtartama legfeljebb 10 év, és egyedi miniszteri döntésen alapul.

Fontos: a felfüggesztés időleges státuszvesztés, nem azonos az állampolgárság végleges, önkényes megfosztásával. A csoportos felfüggesztést maga az Alaptörvény tiltja.

Állampolgári státusjogok és kötelességek

  • Státusjogok: választójog és közhivatal-viselés törvényi feltételek mellett; Magyarország védelme külföldön; egyes szociális és politikai jogok állampolgársághoz kötött köre.
  • Közteherviselés: teherbíró képességének és gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez; gyermeknevelési kiadások figyelembe vehetők.
  • Honvédelmi kötelezettségek: magyar állampolgárokat a XXXI. cikkben meghatározott esetekben katonai, polgári védelmi, honvédelmi munkakötelezettség, illetve gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség terhelheti.

Vizsgamag: születés = ius sanguinis; megszerzés = honosítás/visszahonosítás; megszűnés = lemondás, jogellenes szerzésnél visszavonás; 2025-től külön intézmény az egyedi, legfeljebb 10 éves állampolgárság-felfüggesztés bizonyos kettős állampolgároknál.