Az Országgyűlés feladat- és hatásköre, megbízatása és megalakulása, alapvető működési szabályai, szervezete

Jogforrási mag: Alaptörvény 1-7. cikk; 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) 1-90., 99-103. §; 10/2014. (II. 24.) OGY határozat; 27/1998., 50/2003., 93/2011., 10/2013., 15/2019., 3468/2020. AB határozat

Jogállás és fő feladatok

Az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve. Alkotmányos funkciói egyszerre törvényhozási, alkotmányozó, költségvetési, személyi-szervezetalakító, ellenőrző és kül-/biztonságpolitikai jellegűek.

• Alkotmányozás és törvényhozás: elfogadja és módosítja az Alaptörvényt, törvényeket alkot.
• Költségvetés: elfogadja a központi költségvetést és a végrehajtásáról szóló törvényt.
• Kormányzati felelősség: megválasztja a miniszterelnököt, bizalmi kérdésekben dönt és parlamenti ellenőrzést gyakorol.
• Személyi hatáskörök: az Alaptörvényben meghatározott közjogi tisztségviselőket megválasztja.
• Kül- és biztonságpolitika: felhatalmazást ad egyes nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismeréséhez; dönt háborús helyzetről, békekötésről, különleges jogrendi és katonai műveleti kérdésekről.
• Egyéb: feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet, közkegyelmet gyakorol és további törvényi/alaptörvényi hatásköröket lát el.

Megbízatás, megalakulás, feloszlás

Az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év áprilisában vagy májusában kell megtartani. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló üléssel kezdődik és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart; az alakuló ülést a választást követő harminc napon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze.

• Önfeloszlás: az Országgyűlés maga kimondhatja feloszlását.
• Köztársasági elnöki feloszlatás: ha a Kormány megbízatásának megszűnése után 40 napon belül nem választanak miniszterelnököt, vagy ha március 31-ig nem fogadják el az adott évi központi költségvetést.
• Új választás: feloszlás vagy feloszlatás után 90 napon belül új Országgyűlést kell választani.

A képviselők jogállása

A képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik és nem utasíthatók: ez a szabad mandátum elve. Mentelmi jog és a függetlenséget biztosító javadalmazás illeti meg őket; az összeférhetetlenségi szabályok a mandátum függetlenségét és a közbizalmat védik.

A megbízatás megszűnik többek között az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével, halállal, összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, a választhatósági feltételek megszűnésével, valamint ha a képviselő egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.

Működési alapszabályok

• Nyilvánosság: az ülések főszabály szerint nyilvánosak; zárt üléshez az összes képviselő kétharmadának döntése szükséges a Kormány vagy bármely képviselő kérelmére.
• Határozatképesség: a képviselők több mint felének jelenléte.
• Döntéshozatal: ha az Alaptörvény másként nem rendelkezik, a jelenlévők több mint felének szavazata; egyes ügyekben kétharmados vagy más minősített többség szükséges.
• Házszabály: a működés és tárgyalási rend alapvető szabályait a jelen lévő képviselők kétharmadával elfogadott házszabályi rendelkezések állapítják meg.
• Fegyelmi jog: az Országgyűlés elnöke a zavartalan működés és a parlament méltóságának megőrzése érdekében törvényi és házszabályi keretek között fegyelmi jogkört gyakorol.

A korábbi Alaptörvény 5. cikk (9) bekezdés 2026. október 1-jétől hatálytalan, ezért a novemberi vizsgán már nem hatályos szabályként kell kezelni.

Szervezet

• Tisztségviselők: az Országgyűlés tagjai közül elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
• Házbizottság: a parlament működésének, napirendjének és eljárási kérdéseinek kiemelt koordinációs fóruma.
• Bizottságok: állandó bizottságok, törvényalkotási bizottság és szükség szerint más bizottságok; előkészítő, ellenőrző és vizsgálati feladatokat látnak el.
• Képviselőcsoportok: a képviselők politikai tevékenységük összehangolására a házszabály feltételei szerint frakciót alakíthatnak; a frakció parlamenti jogosultságok fontos hordozója.
• Országgyűlési Őrség és Hivatal: az intézményi működés, biztonság és igazgatás szervezeti hátterét biztosítják.

Parlamenti ellenőrzés

A képviselő kérdést intézhet többek között az alapvető jogok biztosához, az ÁSZ elnökéhez, a legfőbb ügyészhez, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökéhez és az MNB elnökéhez. A Kormányhoz és tagjaihoz interpelláció és kérdés intézhető. A bizottságok vizsgálatot folytathatnak és törvényben meghatározott esetben megjelenésre kötelezhetnek. A Kormány politikai felelősségének legerősebb eszközei a bizalmi és bizalmatlansági eljárások.