← Összes tétel
21. tétel Alkotmányjog és közigazgatási jog

A köztársasági elnök jogállása, feladat- és hatásköre, felelőssége

Jogforrási mag: Alaptörvény 9-14. cikk; 2011. évi CX. tv. 1-7. §; 48/1991., 8/1992., 36/1992., 13/2013., 16/2015. AB határozat

Jogállás és alkotmányos funkció

A köztársasági elnök Magyarország államfője: kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Nem a végrehajtó hatalom politikai vezetője; pártok felett álló, kiegyensúlyozó közjogi szerepet tölt be. A Magyar Honvédség főparancsnoka.

Megválasztás, megbízatás, helyettesítés

  • Az Országgyűlés titkos szavazással 5 évre választja; magyar állampolgár, aki betöltötte a 35. életévét, választható.
  • Első forduló: az összes képviselő kétharmada; sikertelenség esetén a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül a második fordulóban a legtöbb érvényes szavazat dönt.
  • Legfeljebb egyszer választható újra. A tisztség összeférhetetlen más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel.
  • Átmeneti akadályoztatás vagy a tisztség megüresedése esetén az Országgyűlés elnöke helyettesít; ezalatt képviselői jogait nem gyakorolja.

Hatáskörök: önálló és ellenjegyzéshez kötött döntések

  • Önálló közjogi hatáskörök: Magyarország képviselete; törvény- és népszavazás-kezdeményezés; választások és országos népszavazás kitűzése; Országgyűlés alakuló ülésének összehívása, meghatározott esetben feloszlatása; előzetes normakontroll vagy politikai vétó; javaslattétel kiemelt közjogi tisztségekre; bírák kinevezése; egyéni kegyelem.
  • Ellenjegyzéshez kötött kör tipikusan: nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése, nagykövetek, miniszterek, MNB-vezetők, önálló szabályozó szervek vezetői, egyetemi tanárok és tábornokok kinevezése, kitüntetések, területszervezési ügyek, állampolgársági ügyek.
  • A kinevezés/megbízás megtagadható, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak vagy a döntés az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné. Kitüntetés megtagadható az Alaptörvény értékrendjének sérelme esetén.

Törvények aláírása és vétó

A kihirdetésre megküldött törvénynél az elnök vagy aláír és kihirdetést rendel el, vagy egyszer politikai vétóval visszaküldi az Országgyűlésnek, illetve alkotmányossági aggály esetén előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Az Alaptörvény és módosítása esetén csak az eljárási követelmények vizsgálata kérhető.

Felelősség és megszűnés

  • Hivatali idő alatt büntetőeljárás nem indítható ellene.
  • Szándékos alaptörvény- vagy törvénysértés, illetve szándékos bűncselekmény miatt az országgyűlési képviselők 1/5-e kezdeményezheti a megfosztást; az eljárás megindításához 2/3 kell, az ügyet az Alkotmánybíróság bírálja el.
  • A megbízatás lejárattal, halállal, tartós akadályoztatással, választhatósági feltétel elvesztésével, összeférhetetlenséggel, lemondással vagy megfosztással szűnik meg.

2026 kiemelés: a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás átmeneti szabálya szerint 2026. július 20-án megszűnt az akkor hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása; az új elnököt az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választja. Az állampolgárság felfüggesztéséről nem az államfő dönt.

AB-döntés

Vizsgán megtanulandó tétel

48/1991. (IX. 26.)

Az államfő hatásköreit az alkotmányos rendszer egészében kell értelmezni; főparancsnoki minősége nem jelent önálló katonai parancsnoki hatalmat.

8/1992. (I. 30.)

A kinevezési jog nem általános politikai vétó; a megtagadás csak alkotmányosan meghatározható korlátok között lehetséges.

36/1992. (VI. 10.)

A köztársasági elnök nem alakíthat ki az Alaptörvényben nem szereplő önálló hatáskört; döntési szabadsága a konkrét felhatalmazáshoz kötött.

13/2013. (VI. 17.)

Az „őrködés” önálló alkotmányos funkció, de nem korlátlan, szabad hatáskör: az elnök az Alaptörvényben meghatározott eszközökkel járhat el.

16/2015. (VI. 5.)

Az előzetes normakontroll az államfő objektív alkotmányvédelmi eszköze; a vizsgálat a megküldött törvény Alaptörvénnyel való összhangjára irányul.

Vizsgamag: államfő = nemzet egysége + demokratikus működés feletti őrködés; önálló és ellenjegyzéshez kötött hatáskörök; politikai vagy alkotmányossági vétó; közjogi felelősséget az AB bírál el.