A Kormány

Jogforrási mag: Alaptörvény 15-22. cikk; 2018. évi CXXV. tv. (Kit.); 2010. évi XLIII. tv. 1. §, 5. §; 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet; 55/2004. (XII. 13.) AB

Jogállás és feladatkör

A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve és a közigazgatás legfőbb szerve. Reziduális hatáskörű: feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály nem utal kifejezetten más szervhez. Az Országgyűlésnek politikailag felelős.

• Eredeti rendeletalkotás: törvényben nem szabályozott tárgykörben; származékos rendeletalkotás: törvényi felhatalmazás alapján. A kormányrendelet törvénnyel nem lehet ellentétes.
• A Kormány államigazgatási szerveket hozhat létre; általános hatáskörű területi szerve a fővárosi és vármegyei kormányhivatal.

Összetétel és megalakulás

• Tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
• A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja az összes képviselő több mint felének szavazatával; a megválasztással hivatalba lép.
• A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.

A miniszterelnök és a miniszterek

A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A miniszter e politika keretei között önállóan irányítja ágazatát és az alárendelt szerveket, továbbá ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. A Statútum Rendelet a minisztériumok, miniszterek és kormányzati feladatkörök 2026-os megosztását konkretizálja.

• A minisztérium központi kormányzati igazgatási szerv; a miniszter politikai vezető, a közigazgatási államtitkár a hivatali szervezet szakmai-igazgatási folyamatosságának kulcsszereplője.
• A Kormány tagja az Országgyűlésnek felel, a miniszter ezen felül a miniszterelnöknek is. Az Országgyűlés és bizottsága a Kormány tagját megjelenésre kötelezheti.

Politikai felelősség és a megbízatás megszűnése

• Konstruktív bizalmatlansági indítvány: legalább 1/5 képviselő írásban, új miniszterelnök-jelölttel; ha az összes képviselő több mint fele támogatja, az Országgyűlés egyszerre fejezi ki a bizalmatlanságot és választ új miniszterelnököt.
• A miniszterelnök maga is kérhet bizalmi szavazást, illetve kormány-előterjesztés elfogadását bizalmi kérdéssé teheti. A döntést 3 nap után, de legkésőbb 8 napon belül kell meghozni.
• A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormányé is megszűnik; az új Kormány megalakulásáig ügyvezető Kormány működik, korlátozott rendeletalkotási és nemzetközi szerződéses jogkörrel.