23. tétel Alkotmányjog és közigazgatási jog

Az Alkotmánybíróság szervezete, feladat- és hatásköre

Jogforrási mag: Alaptörvény 24. cikk; Abtv. 1-18. §, 21. §, II-III. Fejezet; 31/1990., 61/2011., 22/2012., 33/2012., 13/2013., 23/2015., 12/2016., 2/2019. AB

Alkotmányos helyzet és 2026-os szervezet

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Nem része a rendes bírósági szervezetnek: alkotmányossági normakontrollt és alapjogi bíráskodást végez, döntései mindenkire nézve kötelezőek.

2026. július 19-től: az AB 15 tagú; a tagokat az Országgyűlés 2/3-dal 9 évre választja, újraválasztás nincs; a testület saját tagjai közül 3 évre választ elnököt, aki újraválasztható; a tag megbízatása a 70. életév betöltésével megszűnik.

Fő hatáskörök

Előzetes normakontroll: elfogadott, de ki nem hirdetett törvény vizsgálata; továbbá az Alaptörvény és módosítása eljárási kontrollja.
Bírói kezdeményezés: az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányossági felülvizsgálata; az Alaptörvény 90 napos döntési maximumot ír elő.
Alkotmányjogi panasz: alkalmazott jogszabály, közvetlenül hatályosuló norma, illetve bírói döntés alapjogi/Alaptörvény-ellenességének vizsgálata.
Absztrakt utólagos normakontroll: 2026-ban kezdeményezheti a Kormány, a képviselők 1/4-e, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke vagy az alapvető jogok biztosa.
Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata; Alaptörvény-értelmezés; továbbá az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott további hatáskörök.

Az alkotmányjogi panasz logikája

Abtv. 26. § (1): az egyedi ügyben alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály okozza a sérelmet.
Abtv. 26. § (2): kivételes, közvetlen panasz bírói döntés nélkül, ha a norma közvetlenül hatályosul és nincs hatékony jogorvoslat.
Abtv. 27. §: maga a bírói döntés sérti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát.

Kulcsbefogadási szempont az érintettség, a jogorvoslatok kimerítése és az, hogy a panasz alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vessen fel.

Jogkövetkezmények

Az AB megsemmisítheti az alaptörvény-ellenes jogszabályt vagy bírói döntést, alkalmazási tilalmat állapíthat meg, illetve az Abtv. szerinti más jogkövetkezményt alkalmazhat. A nem kért rendelkezés csak szoros tartalmi összefüggésben vizsgálható.

AB-döntés	Vizsgán megtanulandó tétel
31/1990. (XII. 18.)	Az absztrakt alkotmányértelmezés nem lehet jogalkotás vagy általános tanácsadás; konkrét alkotmányjogi problémához és értelmezési szükséglethez kötött.
61/2011. (VII. 13.)	Az alkotmányozó hatalom és az AB viszonyának alaphatározata; az Alaptörvény-módosítás kontrollja nem azonos a rendes jogszabályok anyagi normakontrolljával.
22/2012. (V. 11.)	Az Alaptörvény értelmezése az alkotmányos rendszer egészére és a konkrét alkotmányos összefüggésre tekintettel történik.
33/2012. (VII. 17.)	Alkotmányjogi panasznál az indítványozó személyes, közvetlen és aktuális érintettsége érdemi befogadási kérdés.
13/2013. (VI. 17.)	A korábbi AB-határozatok hatályvesztése nem teszi használhatatlanná dogmatikai érveiket: az új Alaptörvény rendelkezéseivel összevetve hivatkozhatók.
23/2015. (VII. 7.)	Az AB a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését is vizsgálhatja és biztosítja a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
12/2016. (VI. 22.)	Népszavazási ügyben az AB hatásköre az Alaptörvény és az Abtv. által meghatározott alkotmányossági kontrollra korlátozódik.
2/2019. (III. 5.)	Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény autentikus értelmezője; más szerv értelmezése nem ronthatja le az AB alkotmányértelmezését.
Vizsgamag: AB = alkotmányvédelem; normakontroll + alkotmányjogi panasz + autentikus értelmezés. 2026: 15 tag, 9 év, nincs újraválasztás, 70 éves korhatár, elnököt a testület választja 3 évre.