A bíróságok szervezete és igazgatása, a bírák jogállása
Jogforrási mag: Alaptörvény 25-28. cikk; Bszi.; Bjt.; 19/1999., 13/2013., 36/2013. AB határozat
A bírói hatalom alkotmányos helye
A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Büntetőügyben, magánjogi jogvitában, közigazgatási döntések törvényességéről, önkormányzati normakontrollban és más törvényben meghatározott ügyben döntenek. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
Bírósági szervezet
- A rendes bírósági szervezet többszintű: járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák, Kúria. A közigazgatási perek a Bszi. és a Kp. szerinti kijelölt bírósági szervezeti keretek között folynak.
- A Kúria az ítélkezés mellett biztosítja a jogalkalmazás egységét; a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
Igazgatás: OBH és OBT
A bíróságok központi igazgatási feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke látja el; az Országos Bírói Tanács felügyeli a központi igazgatást, a bírói önkormányzati szervek pedig közreműködnek benne.
2026. július 19-től: az OBH elnöke és a Kúria elnöke bíró lehet, megbízatásuk 6 év, nem újítható meg. A köztársasági elnök a bírák által, sarkalatos törvény szerint jelölt legfeljebb három személy egyikét javasolja; a megválasztáshoz az összes országgyűlési képviselő 2/3-a kell. Megbízatásuk bírói kezdeményezésre visszahívással is megszűnhet. |
|---|
Bírói függetlenség
- A bírák függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.
- Pártnak nem lehetnek tagjai és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Elmozdításuk csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárásban lehetséges.
- Hivatásos bírót a köztársasági elnök nevez ki. 2026-ban bíróvá az nevezhető ki, aki betöltötte a 35. életévét; a szolgálati viszony főszabály szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatárig, törvényi kivétellel legfeljebb 70 éves korig állhat fenn.
- A törvényes bíróhoz való jog megköveteli az előre, objektív szabályokkal meghatározott ügyelosztást; önkényes ügyáthelyezés nem fogadható el.
Ítélkezés és jogértelmezés
Főszabály szerint tanácsban történik az ítélkezés; törvény egyesbíró és nem hivatásos bíró részvételét is szabályozhatja. Az Alaptörvény 28. cikke alapján a bíróságok a jogszabály szövegét elsősorban annak céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik.
AB-döntés |
Vizsgán megtanulandó tétel |
|
|---|---|---|
19/1999. (VI. 25.) |
Az ítélkező bíró függetlensége a bírói hatalom lényegi eleme; az igazgatási vezető vagy más bíró az ítélkezés tartalmára nem adhat utasítást. |
|
13/2013. (VI. 17.) |
A bírói függetlenség - különösen a személyi függetlenség és elmozdíthatatlanság - alkotmányos garancia, egyben a történeti alkotmány vívmánya. |
|
36/2013. (XII. 5.) |
Az ügyek önkényes áthelyezése sértheti a törvényes bíróhoz való jogot és a tisztességes eljárást; az ügyelosztásnak előre megismerhető, objektív keretek között kell működnie. |
|
Vizsgamag: bíróság = független igazságszolgáltatás; Kúria = legfőbb bíróság + jogegység; OBH = központi igazgatás, OBT = felügyelet; bíró csak törvénynek alárendelt; 2026-ban új OBH/Kúria-elnöki modell és 35 éves bírói alsó korhatár. |
||