A jogegység érdekében előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány és a jogegységi panasz

Jogforrási mag: Alaptörvény 25. cikk (3); Bszi. 32-44. §; Jpe.II.60.036/2024/23. [52]

Cél: egységes kúriai jogértelmezés

A Kúria alkotmányos feladata a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása. Ennek két egymásra épülő eszköze a jogegységi eljárás - ideértve a Kúria tanácsának előzetes döntéshozatali indítványát - és a jogegységi panasz eljárás. Nem tévesztendő össze az EUB előzetes döntéshozatali eljárásával.

Jogegységi eljárás és előzetes döntéshozatali indítvány

• Jogegységi eljárásnak van helye, ha az ítélkezési gyakorlat továbbfejlesztése vagy egységessége érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat szükséges, illetve korábbi jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése indokolt.
• Ha a Kúria ítélkező tanácsa közzétett kúriai jogértelmezéstől jogkérdésben el kíván térni, az eltérést nem teheti meg egyszerűen: jogegységi eljárást kell kezdeményeznie, és saját eljárását a döntésig felfüggeszti.
• A jogegységi határozatot közzé kell tenni, és a bíróságokra kötelező. Főszabály szerint nem a konkrét ügy feleire vonatkozó újabb jogorvoslati döntés, hanem általános jogértelmezési iránymutatás.

Jogegységi panasz

• A jogegységi panasz a Kúria további rendes/felülvizsgálati jogorvoslattal nem támadható határozatával szemben szolgálhat a közzétett kúriai döntéstől való jogkérdésbeli eltérés korrigálására.
• Fő esete: a fél már a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a közzétett kúriai döntéstől való eltérésre, de azt a Kúria nem orvosolta; illetve ha a Kúria maga, jogegységi eljárás nélkül tér el egy közzétett kúriai döntéstől.
• A panasz határideje 30 nap; jogi képviselet kötelező. A panaszban pontosan meg kell jelölni a támadott és a referenciahatározatot, a jogkérdés azonosságát és az eltérés lényegét.
• 2026. február 15-től az elbíráló testület hatályos neve Jogegységi Tanács; a korábbi döntésekben és a tételsorban még gyakori a Jogegységi Panasz Tanács elnevezés.

Ügyazonosság - Jpe.II.60.036/2024/23.

A jogegységi panasz nem általános „harmadik felülvizsgálat”. A panaszosnak ügyazonosságot kell bemutatnia: a releváns anyagi jogi háttér, a jogértelmezés szempontjából lényeges tények és az eldöntendő jogkérdés összevethetőségét. Teljes tényazonosság nem szükséges, de az eltérésnek ugyanazon jogkérdésben kell megjelennie.