Az ügyészi szervezet, az ügyész feladat- és hatásköre, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállása

Jogforrási mag: Alaptörvény 29. cikk; 2011. évi CLXIII. tv. 1-30. §; 2011. évi CLXIV. tv. 1-49., 53-54., 109-121. §; 14/2002., 42/2005., 3072/2015., 3074/2016. AB

Alkotmányos helyzet

A legfőbb ügyész és az ügyészség független. Az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, közvádlóként az állam büntetőigényének érvényesítője. Az ügyészség nem bíróság és nem a Kormány alárendelt szerve; hierarchikus, a legfőbb ügyész által vezetett és irányított szervezet.

Feladat- és hatáskör

• Bűnüldözés és nyomozással összefüggő, törvényben meghatározott jogok gyakorlása; közvád képviselete a bírósági eljárásban.
• A büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete.
• Más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szembeni fellépés; a jogellenes cselekmények megelőzésének elősegítése; közérdekvédelmi feladatok.
• A törvényesség érdekében bírósági és hatósági eljárásokat kezdeményezhet, illetve azokban részt vehet, ahol ezt törvény megengedi.

Szervezet és jogállás

• A legfőbb ügyész vezeti és irányítja az ügyészi szervezetet, kinevezi az ügyészeket. A szervezet többszintű, központi szerve a Legfőbb Ügyészség.
• A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés 2/3-dal 9 évre választja, és évente beszámol az Országgyűlésnek.
• Az ügyészek nem lehetnek párttagok és nem folytathatnak politikai tevékenységet. 2026-tól a legfőbb ügyész kivételével az ügyészi szolgálati viszony legfeljebb a 70. életév betöltéséig állhat fenn.

Vádmonopólium és pótmagánvád

Az ügyészség közvádlói szerepe meghatározó, de a sértett törvényben szabályozott esetben pótmagánvádlóként léphet fel. Ez nem az ügyészség alkotmányos helyzetének felszámolása, hanem a büntetőigény érvényesítésének garanciális korrekciója.