Az alapvető jogok biztosa és helyettesei

Jogforrási mag: Alaptörvény 30. cikk; 2011. évi CXI. tv. (Ajbt.); Ebktv. 1-20. §

Jogállás és választás

Az alapvető jogok biztosa parlamenti alapjogvédelmi intézmény. Eljárását bárki kezdeményezheti; az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat vizsgálja vagy vizsgáltatja, és azok orvoslására általános vagy egyedi intézkedést kezdeményez.

• A biztost és két helyettesét az Országgyűlés 2/3-dal 6 évre választja. Párttagok nem lehetnek és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
• A helyettesek külön szakterületei: a jövő nemzedékek érdekeinek, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelme.
• A biztos évente beszámol az Országgyűlésnek.

Vizsgálati hatáskör és feltételek

A klasszikus ombudsmani eljárás célja az alapjogi visszásság feltárása. Tipikusan akkor vizsgálható hatóság vagy közszolgáltató tevékenysége/mulasztása, ha a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslatokat az érintett kimerítette, vagy nincs jogorvoslat. A biztos nem „szuperbíróság”: jogerős bírói döntés érdemét főszabály szerint nem vizsgálja felül.

Eszközök és intézkedések

• Ajánlás az érintett szervnek vagy felügyeleti szervének; kezdeményezés a visszásság megszüntetésére.
• Jogszabály módosításának, megalkotásának vagy hatályon kívül helyezésének kezdeményezése.
• Alkotmánybírósági eljárás, illetve törvényben meghatározott más normakontroll vagy ügyészi fellépés kezdeményezése.
• A klasszikus ombudsmani ajánlás főszabály szerint nem hatósági, kikényszeríthető marasztaló döntés; ereje a nyilvánosságban, indokolásban és intézményi válaszkötelezettségben rejlik.

Egyenlő bánásmód

Az egyenlő bánásmód követelményének hatósági érvényesítése 2021-től az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához kapcsolódik. Ebben a külön hatósági típusú eljárásban az AJBH már nem csupán ajánlást tesz: a törvény szerinti kötelező jogkövetkezményeket - például a jogsértés megállapítását, a jogsértő állapot megszüntetését, jövőbeli jogsértéstől eltiltást és bírságot - is alkalmazhatja.