A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Jogforrási mag: Alaptörvény VI. cikk (4); Infotv.; 8/2016., 7/2016., 13/2019., 3110/2022. AB

Jogállás és kettős alapjogi küldetés

A NAIH törvénnyel létrehozott, független hatóság, amely a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrzi. Az adatvédelemben a GDPR szerinti magyar felügyeleti hatóság; az információszabadságban a közhatalom és közpénzek átláthatóságának intézményi őre.

• A Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre; a Hatóság eljárásában más szervtől függetlenül jár el.

Fő eljárások

• Vizsgálati eljárás: alapvetően feltáró, ajánlással vagy további eljárás kezdeményezésével zárulhat; panasz vagy hivatalból észlelt körülmény alapján is indulhat.
• Adatvédelmi hatósági eljárás: a GDPR és az Infotv. megsértésének közhatalmi vizsgálata; hivatalból és kérelemre is működhet a törvényi feltételek szerint.
• Információszabadsági feladatok: közérdekűadat-nyilvánosság ellenőrzése, közzétételi kötelezettségek vizsgálata, jelentések és ajánlások, szükség esetén bírósági/egyéb jogi fellépés.

Jogkövetkezmények adatvédelmi ügyben

A NAIH a jogsértés jellegétől függően többek között figyelmeztethet vagy elmarasztalhat, elrendelheti az adatkezelés jogszerűvé tételét, helyesbítést, törlést vagy korlátozást, az érintettek értesítését, ideiglenesen vagy véglegesen korlátozhatja/megtilthatja az adatkezelést, és közigazgatási bírságot szabhat ki. Hatósági döntése bíróság előtt támadható.

Közérdekű adat és közpénz

A közérdekű adatok nyilvánossága nem függ attól, hogy a közpénz egy szervezeti átalakítás után formailag milyen jogalanyhoz kerül. Ha az adat közfeladat vagy közpénz felhasználásához kapcsolódik, az Alaptörvény VI. cikke és 39. cikk (2) bekezdése szerinti átláthatósági követelmények irányadók.