A kérelemre induló és a hivatalbóli eljárás összehasonlítása

Jogforrási mag: Ákr. 35–38. §, 103–104. §; 5/2017. (III. 10.) AB határozat.

A két eljárástípus közti fő különbség az eljárás megindításának alapja és az ügyfél rendelkezési joga. Az alapelvek, a tényállás-tisztázás és a tisztességes eljárás követelménye mindkettőben érvényesül.

Kérelemre induló eljárás

• A kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárást és döntést kezdeményez joga vagy jogos érdeke érvényesítésére. Tartalmát nem az elnevezése, hanem a valós célja szerint kell elbírálni.
• Ha különös jogszabály mást nem ír elő, a kérelem az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőséget tartalmazza. Nem kérhető olyan közadat vagy közhiteles nyilvántartási adat, amelyet a hatóság maga beszerezhet; szakhatósági állásfoglalást sem az ügyféllel kell beszereztetni.
• A kérelem főszabály szerint a hatóságnál írásban vagy személyesen terjeszthető elő; a kérelem megérkezésével az eljárás megindul. Az ügyfél a törvényi határig rendelkezhet kérelmével: módosíthatja vagy visszavonhatja.

Hivatalbóli eljárás

• A hatóság hivatalból eljárást indít, ha azt jogszabály előírja, saját ellenőrzése/tudomása alapján szükséges, felügyeleti vagy bírósági kötelezés áll fenn, illetve életet, testi épséget vagy súlyos kárt fenyegető helyzet miatt szükséges.
• A kérelemre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók, de az ügyfél rendelkezési joga szűkebb: a hatóság közérdekű feladatot teljesít, ezért például az eljárás nem szüneteltethető pusztán az ügyfelek akaratából.
• Hivatalból indított ügyben különösen fontos az ügyfél értesítése, hogy már az eljárásban gyakorolhassa védekezési, nyilatkozattételi és bizonyítási jogait.

Joggyakorlat / vizsgatétel