Eljárási típusú döntések: visszautasítás, megszüntetés, felfüggesztés, szünetelés

Jogforrási mag: Ákr. 46–49. §.

Ezek a döntések nem az anyagi jogi igény megalapozottságát, hanem azt rendezik, hogy az eljárás megindítható-e, folytatható-e, illetve átmenetileg megáll-e.

Kérelem visszautasítása

• A hatóság a kérelmet – a törvényi kivételekkel – visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabályi feltétele hiányzik, és e hiányhoz jogszabály nem fűz más jogkövetkezményt, vagy ugyanazon jog, ugyanazon ténybeli és jogi alapon már jogerősen/véglegesen elbírált ügy áll fenn.
• A visszautasítás eljárásjogi akadály: nem azt jelenti, hogy az ügyfél anyagi jogilag „nem jogosult”, hanem azt, hogy a kérelem érdemben nem bírálható el.

Eljárás megszüntetése

• Megszüntetésre kerülhet sor például, ha a visszautasítás oka az eljárás során válik ismertté; az ügyfél szükséges nyilatkozatának hiánya miatt a kérelem nem bírálható el; az eljárás okafogyott; a kérelmezők visszavonják a kérelmet és hivatalbóli folytatásnak nincs helye; ugyanabban az ügyben más hatóság már eljárt; vagy az ügyfél az előkérdés rendezésére irányuló felhívásnak nem tesz eleget.

Felfüggesztés és szünetelés

• Felfüggesztés: objektív, az ügy érdemi eldöntését gátló ok miatt áll meg az eljárás; kötelező például, ha az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik vagy külföldi szerv megkeresése szükséges. Törvény további eseteket is megengedhet.
• Szünetelés: főszabály szerint az ügyfél – több ügyfél esetén az ügyfelek együtt – kéri. Bármely ügyfél kérheti a folytatást; hat hónap szünetelés után a kizárólag kérelemre folytatható eljárás automatikusan megszűnik.
• Vizsgán a különbség: felfüggesztés = jogi/ténybeli akadály; szünetelés = ügyféli rendelkezés.