A végrehajtás elrendelése és foganatosítása; elévülés, felfüggesztés, megszüntetés

Jogforrási mag: Ákr. 133–134. §, 136–138. §.

Vizsgán három szervi funkciót kell elválasztani: ki rendeli el, ki foganatosítja, és ki dönt a végrehajtás sorsáról. A végrehajtási jog időben sem korlátlan.

Elrendelés és foganatosítás

• A végrehajtást – főszabály szerint – a döntést hozó hatóság rendeli el hivatalból vagy a jogosult kérelmére. Másodfokú döntésnél az elsőfokú hatóság jár el. Az elrendelésre a végrehajthatóság, illetve a kérelem beérkezése után rövid, főszabály szerint ötnapos határidő irányadó.
• A végrehajtást főszabály szerint az állami adóhatóság foganatosítja; a törvény lehetővé teszi más végrehajtó szerv, így meghatározott esetben önálló bírósági végrehajtó közreműködését. A hatósági döntési jogkör nem olvad bele a végrehajtó szerv technikai foganatosításába.

Felfüggesztés és megszüntetés

• Felfüggesztésnek kötelező és mérlegelhető esetei vannak. A kötelezett kérelmére kivételesen akkor rendelhető el, ha méltányolható körülményt igazol, és a végrehajtás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal.
• A végrehajtást meg kell szüntetni többek között, ha a jogosult kéri és ez más jogát nem sérti; ha a követelés elévült és a kötelezett kéri; vagy ha további végrehajtási cselekménytől eredmény nem várható.

A végrehajtási jog elévülése

• A végrehajtási jog főszabály szerint a teljesítési határidő utolsó napjától számított 3 év alatt évül el; törvény vagy kormányrendelet ennél rövidebb időt is előírhat.
• A nyugvás és megszakadás elhatárolandó: meghatározott akadályok alatt az elévülés nyugszik, végrehajtási cselekmény pedig megszakítja és az elévülési idő újrakezdődik. Az Ákr. ugyanakkor abszolút időkorlátot is állít, hogy a végrehajtási jog ne maradjon korlátlan ideig fenn.