← Összes tétel
53. tétel Alkotmányjog és közigazgatási jog

A közigazgatási szabályszegések és szankcióik általános szabályai

Jogforrási mag: 2017. évi CXXV. törvény; 8/2017. (IV. 18.) AB; 18/2022. (VIII. 1.) AB.

A szankciótörvény a közigazgatási szabályszegések általános jogkövetkezményi keretét adja. A vizsgán a szankciófajták mellett a fokozatosságot, elévülést, mérlegelési szempontokat és a büntetőeljárással való kapcsolatot kell kiemelni.

Hatály és szankciófajták

  • A törvény az Ákr. hatálya alá tartozó hatósági eljárásban megállapított közigazgatási szabályszegések miatt, érdemi hatósági döntéssel alkalmazott szankciók általános szabályait rendezi.
  • Általános szankciók: figyelmeztetés, közigazgatási bírság, tevékenység végzésétől történő eltiltás és elkobzás; törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet további szankciókat is megállapíthat.

Fokozatosság és nyilvántartás

  • A Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása a fokozatosságot szolgálja: a hatóság a jogorvoslattal már nem támadható szankciós döntés meghatározott adatait bejegyzi, és újabb jogsértésnél figyelembe veheti a korábbi szankcionálást.
  • Figyelmeztetés akkor alkalmazható, ha más szankció nem indokolt, illetve a jogsértés csekély súlyú és kellő visszatartó hatás várható; meghatározott súlyos – például életet/egészséget, környezetet vagy kiskorúakat veszélyeztető – jogsértéseknél a törvény a bírság irányába tolja a rendszert.

Elévülés és bírságkiszabás

  • A szankcióalkalmazást szubjektív és objektív időkorlátok kötik: főszabály szerint a hatóság tudomásszerzésétől számított rövid határidő és a jogsértés elkövetésétől számított többéves objektív határidő korlátozza a szankcionálást; eljárási cselekmény az elévülésre a törvényben meghatározott hatást gyakorol.
  • A bírság mértékének meghatározásakor a jogsértés súlya, időtartama, ismételtsége, az elért előny, okozott hátrány, együttműködés, felróhatóság és az ügyfél gazdasági súlya a különös szabályokkal együtt értékelhető. A döntésnek a mérlegelésről számot kell adnia.

Büntetőeljárás és ne bis in idem

  • Ha ugyanazon természetes személlyel szemben ugyanazon tényállás miatt büntetőjogi felelősséget jogerősen megállapítottak, illetve a törvény szerinti felmentés történt, a szankciótörvény 5/A. §-a kizárhatja a közigazgatási bírság és a tevékenységtől eltiltás alkalmazását.
  • Ha a közigazgatási szankció alkalmazása a folyamatban lévő büntetőeljárás kimenetelétől függ, a hatóság az 5/B. § alapján felfüggeszti eljárását.
  • Az alkotmányos mérce nem a jogági címke, hanem a szankció tartalma: megtorló és preventív, súlyos közigazgatási szankció „büntető jellegű” lehet, ezért a XXVIII. cikk egyes büntetőjogi garanciái – különösen ne bis in idem – alkalmazandók.

Joggyakorlat / vizsgatétel

Döntés

Lényeg

8/2017. (IV. 18.) AB

A ne bis in idem garanciája kiterjedhet büntető jellegű közigazgatási szankcióra. Ugyanazon személy, lényegében azonos tényállás és megtorló/preventív jellegű kettős szankcionálás esetén alkotmányos korlát áll fenn.

18/2022. (VIII. 1.) AB

A közigazgatási szankcionálásban is érvényesül a jogbiztonság, az előreláthatóság, az arányosság és a tisztességes eljárás; a szankció természetét és tényleges súlyát, nem csupán jogági megnevezését kell vizsgálni.

Kommentár – Engel-kritériumok

A büntető jelleg megítélésének fő szempontjai: a belső jogi minősítés, a jogsértés jellege, valamint a szankció természete és súlyossága. Ezek határozzák meg, mennyiben szükséges büntetőeljárási eredetű garanciákat alkalmazni.

Vizsgamag

SZANKCIÓK = figyelmeztetés + közigazgatási bírság + tevékenységtől eltiltás + elkobzás (+ különös további szankció).

FOKOZATOSSÁG = Szankciók Nyilvántartása + ismételtség értékelése.

NE BIS IN IDEM = büntető jellegű közigazgatási szankciónál is alkotmányos korlát.

Nem a „közigazgatási” címke dönt: a szankció tényleges célja és súlya az irányadó.