A közigazgatási per alapkategóriái

Jogforrási mag: Kp. 1–11. §, 36. §; 1/2022. KPJE indokolás [48]–[56].

A Kp. rendeltetése és hatálya

• A Kp. önálló perjogi kódex: a közigazgatási jogviták elbírálására irányuló közigazgatási perekben és a Kp. szerinti egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban kell alkalmazni. Nem a Pp. különös része; a Pp. csak akkor és annyiban alkalmazható, ha a Kp. ezt kifejezetten előírja.
• A közigazgatási bíráskodás kettős funkciójú: szubjektív jogvédelem (a jogában/jogos érdekében sértett személy védelme) és objektív jogvédelem (a közigazgatás jogszerűségének biztosítása). A kommentár ezt regulatív és stabilizáló funkcióval is kiegészíti.
• A Kp. 2. § központi követelménye a hatékony bírói jogvédelem. Ehhez kapcsolódik a tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárás, a felek eljárástámogatási kötelezettsége, a kérelemhez kötöttség és a törvényben meghatározott hivatalbóli eljárás.

A közigazgatási jogvita és a közigazgatási tevékenység

• Közigazgatási jogvita akkor áll fenn, ha a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező tevékenységének, illetve mulasztásának jogszerűsége vitás. A fogalom generálklauzula: nem csak klasszikus hatósági határozatok támadhatók.
• Tipikus közigazgatási cselekmény az egyedi döntés, az egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés és a közigazgatási szerződés; önállóan támadható a joghatást kiváltó cselekmény vagy mulasztás. A cselekményt a tartalma szerint kell minősíteni, nem az elnevezése alapján.
• Főszabály szerint akkor van helye pernek, ha a közigazgatási tevékenység végleges, illetve a jogszabályban biztosított megelőző jogorvoslatot a jogosult kimerítette. A Kp. ugyanakkor különös perekkel a mulasztással és egyes más tevékenységekkel szemben is jogvédelmet ad.

A közigazgatási jogvita szereplői és a bíróság

• A jogvita tipikus pólusai: a közigazgatási szerv és a közigazgatási tevékenységgel érintett jogalany. A perben ehhez képest felperes, alperes és érdekelt szerepel; a perbeli pozíció nem mindig azonos a megelőző eljárásbeli ügyféli pozícióval.
• A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok: a közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek és a Kúria. A Kp. meghatározza, mikor jár el egyesbíró, mikor három hivatásos bíróból álló tanács; a törvényes bíró és a pártatlanság követelménye miatt részletes kizárási szabályok érvényesülnek.
• A bíró/bíróság kizárására részben a Kp., részben – a Kp. felhívása alapján – a Pp. szabályai irányadók. A kizárás célja a tényleges pártatlanság és annak külső látszata is.

A Pp. háttérjogi szerepe

• A Kp. 6. § alapján a Pp. nem általános háttérjog automatikusan. Csak azokban a kérdésekben kell megfelelően alkalmazni, amelyekre a Kp. kifejezetten utal. A Kp. 36. § több, a keresetindítást és a per általános technikáját érintő Pp.-szabályt hív fel.
• 2026. július 1-jétől a Kp. módosítása a Pp. egyes határidő-túllépési szabályainak alkalmazását is aktualizálta; ezért régebbi jegyzetből a Kp.–Pp. kapcsolat nem tanulható változtatás nélkül.

Kiemelt joggyakorlat