A közigazgatási perben eljáró felek és érdekeltek

Jogforrási mag: Kp. 16–25. §; 3220/2019. (X. 11.) AB; 3539/2021. (XII. 22.) AB végzés; 3/2025. JEH.

Perképesség, perbeli cselekvőképesség, eljárási képesség

• Fél az lehet, akit a polgári jog vagy a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A perképesség tehát szélesebb lehet a klasszikus polgári jogi jogalanyiságnál, mert közigazgatási jog is teremthet perbeli jogalanyiságot.
• A perbeli cselekvőképesség arra vonatkozik, hogy a fél személyesen tehet-e érvényes perbeli cselekményeket. A Kp. több ponton a Pp. megfelelő alkalmazását rendeli; jogi személy és közigazgatási szerv szervezeti képviselője útján jár el.

Felperes – perindítási legitimáció és kereshetőségi jog

• Felperes főszabály szerint az lehet, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti. Ezt egészítik ki a törvény által privilegizált objektív jogvédelmi felperesek: például ügyészség, törvényességi felügyeleti szerv, érdekvédelmi vagy környezetvédelmi szervezet, ha törvény erre feljogosítja.
• A perindítási jogosultság (legitimáció) eljárási kérdés: ki indíthat pert. A kereshetőségi jog anyagi jogi kérdés: a felperes az adott igényt saját jogán érvényesítheti-e. A kettőt vizsgán el kell választani. A kereshetőségi jog hiánya rendszerint kereset-elutasítási, nem visszautasítási ok.

Alperes és érdekelt

• Alperes főszabály szerint az a közigazgatási szerv, amely a vitatott közigazgatási tevékenységet megvalósította. Szervezeti átalakulás, jogutódlás vagy hatáskörváltozás esetén a Kp. külön szabályai biztosítják, hogy a per ne váljon okafogyottá pusztán szervezeti változás miatt.
• Érdekelt az, akinek jogát vagy jogos érdekét a perben hozandó ítélet közvetlenül érinti, illetve akit a törvény ilyennek minősít. Az érdekelt nem puszta tanú: önálló perbeli jogai vannak, nyilatkozhat, bizonyíthat, és az ítélet hatálya rá is kiterjedhet. A bíróság ezért köteles az ismert érdekeltet a perbelépés lehetőségéről tájékoztatni.

Perbeli jogutódlás és különleges jogvédelmi helyzetek

• Anyagi jogi vagy szervezeti jogutódlás esetén a perbeli jogutódlás biztosítja az eljárás folytonosságát. A bíróság vizsgálja, hogy a vitatott jogviszony természete megengedi-e a jogutódlást.
• A 3/2025. JEH fontos új fejlemény: ha idegenrendészeti ügyben a felperes és jogi képviselője a döntést megalapozó minősített adatot nem ismerheti meg, a puszta bírói betekintés nem pótolja a fél kontradiktórius jogait. A Kúria szerint ilyen jogvédelmi deficit esetén – a feltételek fennállásakor – az ügyész perbeli fellépésének kezdeményezése szolgálhat garanciaként.

Kiemelt joggyakorlat