Az eljárás megszüntetése

Jogforrási mag: Kp. 81–83/A. §.

Megszüntetés lényege

• A megszüntetés a már megindult per érdemi ítélet nélküli befejezése. El kell választani a keresetlevél visszautasításától: visszautasításkor a per érdemben meg sem nyílik, megszüntetéskor viszont a per folyamatban van, de később keletkezik vagy válik felismerhetővé a befejezést indokoló ok.

Tipikus megszüntetési okok

• Megszüntetéshez vezethet különösen, ha a felperes joghatályosan eláll a keresettől; a felek olyan egyezséget kötnek vagy a közigazgatási szerv úgy orvosolja a jogsérelmet, hogy a jogvita tárgytalanná válik; a fél halála/megszűnése miatt a jogviszony természete szerint jogutódlásnak nincs helye; vagy más törvényi perakadály következik be.
• A Kp. sajátossága, hogy az objektív jogvédelem miatt a felperesi elállás vagy tárgytalanná válás sem minden esetben vezet automatikusan megszüntetéshez. Ha a közigazgatási tevékenység jogszerűségének tisztázásához kiemelkedő közérdek fűződik, a törvény meghatározott feltételekkel lehetővé teszi a per folytatását, adott esetben az ügyész bevonásával.

Jogorvoslat és költségek

• A megszüntetés végzéssel történik. A végzés ellen a Kp. szerint fellebbezésnek lehet helye. A bíróság a perköltségről is rendelkezik; annak viselését befolyásolhatja, hogy a megszüntetés oka melyik fél magatartására vezethető vissza.

Megszüntetés vagy érdemi elutasítás?

• Ha a bíróság arra jut, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga, az főszabály szerint érdemi kérdés, ezért keresetelutasítást eredményezhet. Ezzel szemben ha a perindítási jogosultság vagy más eljárási előfeltétel hiányzik, a jogkövetkezmény visszautasítás vagy – későbbi felismerés esetén – megszüntetés lehet. A pontos minősítés vizsgán tipikus kérdés.