Fellebbezés a közigazgatási perben

Jogforrási mag: Kp. 99–114. §.

A fellebbezés helye a rendszerben

• A Kp. nem általánosan kétfokú: elsőfokú ítélet ellen csak akkor van fellebbezés, ha azt a Kp. vagy külön törvény kifejezetten megengedi. Ez alapvető különbség a klasszikus polgári peres logikához képest. A fellebbezés rendes perorvoslat, de a jogalkotó csak meghatározott ügyekben nyitja meg.
• Végzés ellen is csak törvényben meghatározott esetekben van önálló fellebbezés. Tipikusan fellebbezhető a keresetlevelet visszautasító, az eljárást megszüntető és más, a per sorsát jelentősen érintő végzés.

A fellebbezés tartalma és határideje

• A fellebbezésben meg kell jelölni a támadott határozatot, a sérelmezett rendelkezést, a jogszabálysértést és annak indokait, valamint a másodfokú bíróságtól kért döntést. A fellebbezés nem lehet általános elégedetlenségi nyilatkozat.
• A határidő és a benyújtás módja szigorú; a fellebbezést főszabály szerint az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani. Az elsőfokú bíróság előzetesen vizsgálja a perorvoslat megengedhetőségét és formai feltételeit.

Másodfokú felülbírálat

• A másodfokú bíróság főszabály szerint a fellebbezés és ellenkérelem keretei között vizsgálja az elsőfokú határozatot, de a törvényben meghatározott, súlyos eljárási hibákat hivatalból is figyelembe veheti. A felülbírálat jog- és – a Kp. keretei között – ténykérdésre is kiterjedhet.
• A másodfok a határozatot helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasíthatja. A hatályon kívül helyezés akkor indokolt, ha az eljárási hiba másodfokon nem orvosolható vagy az elsőfokú eljárás lényeges megismétlése szükséges.

Fellebbezés végzés ellen

• A végzés elleni fellebbezést a Kp. külön szabályozza. 2021 óta a végzés elleni fellebbezést – a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető végzés kivételével – főszabály szerint egyesbíró bírálja el; különös bonyolultság esetén háromtagú tanács elé utalható.