A rendkívüli perorvoslatok

Jogforrási mag: Kp. 115–122. §; 1/2019. KMPJE; 3221/2020. (VI. 19.) AB [40]–[41]; 2/2024. KK vélemény.

Felülvizsgálat rendeltetése

• A felülvizsgálat jogerős bírósági határozattal szembeni rendkívüli perorvoslat, amelyet a Kúria bírál el. Nem „harmadfok”: célja elsősorban a jogszabálysértő jogerős határozat korrekciója és a joggyakorlat egységének biztosítása.
• A felülvizsgálati kérelemben pontosan meg kell jelölni a támadott határozatot, a jogszabálysértést és annak indokait, valamint a kért kúriai döntést. A felülvizsgálati kereteket a kérelemben határidőben előadott jogkérdések határozzák meg.

Befogadás

• A Kp. befogadási rendszert alkalmaz: a Kúria csak törvényben meghatározott befogadási ok fennállásakor vizsgálja érdemben a kérelmet. Ilyen lehet különösen a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, a felvetett jogkérdés különleges súlya/társadalmi jelentősége, az uniós joggal kapcsolatos szükséglet, illetve a Kúria közzétett gyakorlatától való eltérés.
• A 2/2024. KK vélemény a befogadási okok konkrét megjelölésének és indokolásának követelményeit rendszerezi. A befogadási okra való puszta címkéző hivatkozás nem elég: meg kell mutatni, miért áll fenn az adott ügyben.
• 2025. évi XLIX. törvény nyomán a Kp. 118. § (2) szerint a Kúria a befogadásról vagy megtagadásról tanácsban, tárgyaláson kívül, főszabály szerint harminc napon belül dönt; a befogadó vagy megtagadó végzést indokolni kell, a befogadás indokolása legkésőbb az érdemi határozatban is megadható.

A Kúria döntése és a semmisség

• A Kúria a jogerős határozatot hatályában fenntarthatja, hatályon kívül helyezheti, megváltoztathatja, illetve szükség szerint az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra utasíthatja. Az 1/2019. KMPJE szerint a közigazgatási döntés semmisségi okainak köre jogértelmezéssel nem bővíthető; a Kúria felülvizsgálatban a nyilvánvaló semmisséget hivatalból észlelheti, de hivatalból bizonyítást e célból nem folytat.

Perújítás

• A perújítás ténybeli jellegű rendkívüli perorvoslat: akkor nyitja meg a jogerős ügyet, ha például olyan új tény, bizonyíték vagy jogerős döntés kerül elő, amelyet a fél önhibáján kívül korábban nem érvényesíthetett, és amely számára kedvezőbb döntést eredményezhetett volna, illetve a törvény más perújítási okot állapít meg.
• A perújítás két szakaszú logikát követ: előbb a megengedhetőség, majd az érdemi újratárgyalás kérdése dől el. Nem használható fel arra, hogy a fél a korábbi perben elmulasztott rendes érvelését egyszerűen pótolja.

Kiemelt joggyakorlat