A különös közigazgatási perek

Jogforrási mag: Kp. 124–133. §, 136–138. §; 1/2022. KJE; 1/2022. KK vélemény.

Egyszerűsített per

• Az egyszerűsített per a gyors és arányos eljárás modellje olyan ügyekben, amelyek természete nem igényli az általános per teljes eljárási apparátusát. A Kp. az általános szabályokat alkalmazza a különös eltérésekkel; jellemző a rövidebb, koncentrált eljárás és a tárgyaláson kívüli elbírálás nagyobb szerepe.

Mulasztási per

• Mulasztási per akkor indítható, ha a közigazgatási szerv elmulasztja a jogszabályban előírt közigazgatási cselekmény megvalósítását. A cél nem kártérítés, hanem a jogellenes hallgatás/mulasztás bírói megállapítása és a cselekvés kikényszerítése.
• Felperes lehet az ügyfél vagy akinek jogát a mulasztás közvetlenül érinti, továbbá törvényben meghatározott közérdekvédelmi szerv. A Kp. speciális, legfeljebb egyéves objektív perindítási korlátot és – ha létezik formalizált orvoslási eljárás – ahhoz kapcsolódó rövidebb szubjektív határidőt alkalmaz.
• 1/2022. KJE: ha nincs olyan jogszabályi eljárás, amely kifejezetten a mulasztás orvoslását biztosítja, a per megindításának nem előfeltétele az Ákr. szerinti felügyeleti eljárás kezdeményezése vagy a felügyeleti szervhez fordulás. Nem támasztható nem létező jogorvoslati előfeltétel.

Marasztalási per

• A marasztalási perben a felperes nem egy közigazgatási aktus megsemmisítését kéri, hanem valamely közigazgatási jogviszonyból – különösen közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból – eredő teljesítésre, szolgáltatásra vagy jogkövetkezményre irányuló igényt érvényesít. A jogvita szerkezete ezért közelebb állhat a klasszikus teljesítési perhez, de közjogi anyagi jogviszonyon alapul.
• A Kp. lehetőséget ad egyes kapcsolódó kártérítési igények közigazgatási perben való érvényesítésére is, ha azok közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyhoz kapcsolódnak. A közhatalmi jogkörben okozott általános kártérítési per viszont főszabály szerint polgári per marad.

Köztestületi felügyeleti per

• A köztestület törvényes működésének bírói kontrollját szolgálja. Tipikusan az ügyész vagy más törvényességi felügyeleti jogosult indítja, ha a köztestület működése vagy döntése jogsértő és a törvényesség más módon nem állítható helyre.
• A bíróság jogkövetkezményei a jogsértéshez igazodnak: megsemmisítheti a jogsértő aktust, kötelezhet a törvényes állapot helyreállítására, és törvényben meghatározott további intézkedéseket alkalmazhat. Itt az objektív jogvédelem különösen erős.

Kiemelt joggyakorlat