Az általános közigazgatási rendtartás alapelvei és a törvény hatálya
Jogforrási mag: Ákr. 1–8. §; 8/2020. (V. 13.) AB; Kúria Kfv.III.37.598/2020/4.; Kúria Kfv.37.173/2024/7.
Az Ákr. alapelvei nem programtételek: normatív, az eljárás egészét átható követelmények. Az alkalmazási sorrendben először azt kell eldönteni, hogy van-e Ákr. szerinti hatósági ügy, majd azt, hogy az eljárás nem tartozik-e a kivett eljárások közé.
Az alapelvek rendszere
- A jogszerűség elve: a hatóság felhatalmazás alapján, hatáskörének keretei között és rendeltetésszerűen jár el; szakszerűen, egyszerűen, együttműködően, részrehajlás nélkül és észszerű időben.
- A hivatalbóliság: a hatóság – a kizárólag kérelemre induló ügyek kivételével – hivatalból indíthat eljárást, hivatalból tisztázza a tényállást és meghatározza a bizonyítás módját, terjedelmét.
- A hatékonyság: a legkevesebb költség és a lehető leggyorsabb lezárás követelménye nem írhatja felül a tényállás kellő tisztázását és az ügyféli garanciákat.
- Ügyféli alapelv: az ügyfél bármikor nyilatkozhat, észrevételt tehet; a hatóság köteles elősegíteni, hogy az ügyfél és az egyéb résztvevők jogaikat és kötelezettségeiket megismerjék.
- Jóhiszeműség és bizalmi elv: minden résztvevő együttműködik, nem tévesztheti meg a hatóságot és nem késleltetheti indokolatlanul az eljárást; a jóhiszeműséget vélelmezni kell, a rosszhiszeműséget a hatóság bizonyítja.
A törvény tárgyi hatálya
- Hatósági ügyben a hatóság jogot vagy kötelezettséget állapít meg, jogvitát dönt el, jogsértést állapít meg, tényt/állapotot/adatot igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezekhez kapcsolódó döntést érvényesíti.
- Kivett eljárások többek között: szabálysértési, választási és népszavazási, adó- és vámigazgatási, menekültügyi/idegenrendészeti és – az állampolgársági bizonyítvány kivételével – állampolgársági, versenyfelügyeleti, valamint törvényben meghatározott egyes MNB-eljárások.
- A kivett eljárásokon kívül az Ákr. általános törvény: különös eljárási szabály csak ott térhet el tőle, ahol az Ákr. ezt megengedi; egyébként a különös szabály kiegészítő jellegű.
Joggyakorlat / vizsgatétel
Döntés |
Lényeg |
|---|---|
8/2020. (V. 13.) AB |
A tisztességes hatósági eljárás és az eljárási garanciák értelmezésénél az Alaptörvény XXIV. cikke meghatározó; a részletszabályok nem értelmezhetők az alapjog kiüresítésével. |
Kfv.III.37.598/2020/4. |
Ha az eljárás Ákr. 7. § szerinti hatósági ügy és nem kivett eljárás, az Ákr. alkalmazása főszabály; a különös törvénynek nem kell külön „visszautalnia” az Ákr.-re. |
Kfv.37.173/2024/7. |
Az Ákr. hatályát a döntés és az eljárás tényleges hatósági jellege, illetve a törvény hatályszabályai alapján kell megítélni; az elnevezés önmagában nem döntő. |
Vizsgamag ÁKR-HATÁLY = hatósági ügy (§7) → nem kivett eljárás (§8) → Ákr. főszabály szerint alkalmazandó. ALAPELVEK = önálló normák + értelmezési keret + hézagpótló szerep. XXIV. cikk = tisztességes hatósági eljárás; XXVIII. cikk egyes elemei különösen a büntető jellegű hatósági ügyekben kaphatnak szerepet. |
|---|