A közigazgatási eljárás szereplői: az ügyfél és a hatóság

Jogforrási mag: Ákr. 9–14. §; 3278/2019. (XI. 5.) AB határozat.

Az ügyféli jogállás azért kulcskérdés, mert ehhez kapcsolódik a nyilatkozattétel, iratbetekintés, értesítés és jogorvoslat. A hatóság pedig csak jogszabályban telepített hatáskörben járhat el.

A hatóság és az ügyfél fogalma

• Hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet törvény, kormányrendelet, illetve önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására feljogosít. A hatóságtól a hatásköre nem vonható el.
• Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, illetve más szervezet, akinek vagy amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti; ügyfél továbbá, akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, illetve akit hatósági ellenőrzés alá vontak.
• Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában ex lege ügyféli minőséget is megállapíthat.

Eljárási képesség és jogutódlás

• Természetes személy akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképes. Ennek hiányában törvényes képviselő jár el.
• Jogutódlásnak főszabály szerint van helye, ha azt az ügy személyhez kötött jellege nem zárja ki; dologi joghoz kapcsolódó ügyben a jogosult személyének változásával az új jogosult léphet a helyébe.

Képviselet

• Ha jogszabály nem ír elő személyes eljárást, az ügyfél törvényes képviselő, meghatalmazott vagy más törvényes képviselő útján járhat el; jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül.
• Ugyanaz a képviselő nem képviselhet egymással ellentétes érdekű ügyfeleket. A hatóság visszautasíthatja a nyilvánvalóan alkalmatlan, illetve képviseleti jogosultságát nem igazoló képviselőt.
• A meghatalmazás főszabály szerint az eljárás valamennyi nyilatkozatára és cselekményére kiterjed, ha abból más nem következik.

Joggyakorlat / vizsgatétel